Fot�k: mnsz-blog 

   Vilniusban j�rtam n�h�ny h�napja. �sz volt, de ny�riasan s�t�tt a Nap az UNESCO Vil�g�r�ks�g c�met elnyert – ezt tal�n nem sokan tudj�k, gondoln�k n�lunk: barokk – belv�rosra �s ugyanebben napf�nyben s�tk�reztek az egykori gett� ter�let�nek �p�letei, a falaikon itt-ott felbukkan�, a zsid�negyed egykori lak�it �br�zol� k�pek – �s a szobrok, itt �lt emberek �letnagys�g� meg�r�k�t�i. K�zt�k Zemach Shabad zsid� orvos�, amint egy kisl�nnyal besz�lget. Akkor m�g nem tudhattam – a Gett� bemutat�ja a sz�nh�zban csak decemberben k�vetkezett –, de ott az az id�s ember �s a gyermek a kiszolg�ltatottak k�zt is legkiszolg�ltatottabbak szimb�lumai lehetn�nek, hiszen puszt�n csak �letkoruk (bizonyos kor felett, illetve gyerek) r�v�n m�r eleve a t�bbiek el�tti hal�lra �t�ltetettek. Tal�n nem baj, ha el�rulok egy kulisszatitkot. L�ttam az el�ad�st m�g a bemutat� el�tti pr�b�k egyik�n is, s akkor m�g szerepelt az egyik jelenetben a k�s�bb „h�zott” mondat: „T�lalva!” Egyszer�, alapesetben kellemes k�pzeteket elind�t� mondat ez – de nem �gy az el�ad�sban, ahol egetver� cinikuss�ga (a gett� lak�ira vonatkoztatva, „azt tesztek vel�k, amit akartok” jelent�sben) abban a jelenetben sz�momra olyan er�s hat�s� volt, hogy napokkal k�s�bb is beleborzongtam.

Ez�rt sajn�lom, hogy v�g�l kimaradt. De ezzel el is mondtam minden „kifog�som” Joshua Sobol sz�nm�v�nek a vilniusi gett�ban alap�tott sz�nh�z t�rt�net�r�l sz�l� B�res Attila rendezte miskolci bemutat�j�val kapcsolatban.
   A sz�nh�z 1942-1943 k�z�tt �llt fenn, t�rsulat�nak tagjai nagy �rat fizetve �rte maradtak a kegyetlen k�r�lm�nyek k�z�tt is tiszt�k, nincstelen�l, �ld�z�tten, minden�nket elvesz�tve, de �nmaguk. „A temet� nem sz�nh�z, a s�runkon nem t�ncolunk!” – mondja a gett� k�nyvt�rosa, �k azonban nem is ezt tett�k, hanem megrend�t� jel�t adt�k erk�lcsi f�l�ny�knek. (Mell�ksz�l – vagy �ppen, hogy nagyon is nem az –, napjainkra is reflekt�lhat a k�rd�s, mennyi megalkuv�s-mennyis�g, ami m�g emelt f�vel enged sz�nh�z csin�l�st, mik�zben a m�v�szet, jelen esetben a sz�nh�z elemi sz�ks�glet.)

   Horesnyi Bal�zs d�szlet�ben a sz�npad k�t oldal�n sz�gesdr�t fogja k�zre a (sz�ks�gszer�en, hiszen gett�ban vagyunk) nagyon z�rt, �lesen hat�rolt tereket, s minden r�szlet seg�ti a hely valaha lehetett eredeti atmoszf�r�j�nak pontos felid�z�s�t. A sz�nlap nem sz�l arr�l, pontosan kinek (gondolom a rendez�nek, egy�ttm�k�dve a d�szlettervez�vel, sz�npadmesterrel is) a munk�ja a vil�g�t�s megtervez�se, de itt – �s nem egy el�ad�sn�l egy�bk�nt – szerintem nagyon is indokolt volna azt k�l�n is jelezni, hiszen nagy m�rt�kben j�rul hozz� a n�z�i �lm�nyhez. Mint ahogyan Pilinyi M�rta korhoz �s helyhez h� jelmezei is.
   Joshua Sobol darabja dokumentumok, els�sorban Kruk, a gett� k�nyvt�ros�nak napl�ja alapj�n sz�letett. M�r csak ez�rt is felt�telezheti a n�z�, hogy el�gg� hiteles k�pet ad az ott t�rt�ntekr�l. A n�z�t�r �s sz�npad k�z�tti, egy el�ad�s siker�hez elengedhetetlen�l l�trej�nni sz�ks�ges „tapinthat�” kapcsolat – ez ritkas�g – m�r a legels� percben, a tol�sz�kes monol�g alatt teljes �rv�ny�en l�trej�n. Ez nyilv�n B�rcs�k Oliv�r �rdeme.


 
   B�rcs�k Oliv�r (Srulik, sz�n�sz) – a B�bu (Luk�cs �d�m) – Czvikker Lilla (Chaja, sz�n�szn�) h�rmas�nak sorsa, t�rt�nete bizonyos �rtelemben ak�r k�l�n, term�szetesen sem az esem�nyek sodr�t�l, sem a t�bbiekt�l el nem v�laszthat� egys�gnek is felfoghat�, egyr�szt k�zdelemmel a szeretett l�ny�rt, m�sr�szt verg�d�sk�nt a mit lehet, meddig mehetek el v�gzetes hib�z�s n�lk�l gondolat h�l�j�ban.

B�rcs�k Oliv�r borzongat�an zseni�lisan megoldott Hitler par�di�j�ra csak a brav�ros a megfelel� jelz�. A b�but Srulik mozgatja, maga el� „tolva” vele mondatja ki azt, amit � maga nem mer vagy semmik�ppen nem engedheti meg mag�nak, aff�le udvari bolondk�nt, akinek sokat eln�z az uralkod�. Luk�cs �d�m b�buja eg�szen kiv�l�, eml�kezetes karakter. Czvikker Lilla (aki �nnepelt sz�n�sz, igazi szt�r volt odakint, nem v�letlen�l) �nekesn�je m�g a gett� pokl�ban is eleg�ns, vonz� tud lenni. A r�k�nyszer�tett �nekl�st vissza nem utas�thatja, de a daloknak el�ad�sm�dj�val a pillanatnyi helyen �s id�n t�lmutat� jelent�st is adni tud.
   Hars�nyi Attila gett�parancsnok�nak ha nem is saj�t kez�leg, gyilkolnia kell – a saj�tjait, az�rt, hogy megmenthessen m�sokat – a saj�tjai k�z�l. Gondoljunk bele, milyen �rzelmi-�rtelmi �llapotot (tudathasad�st) k�vetel ez a helyzet. �sszeszor�tott fogakkal, k�m�letlen�l, de k�zben v�v�dva �s ment� tev�kenys�g�t m�g az �v�i el�tt is csak bizonyos helyzetekben felfedve �rl�dik k�t �nje k�z�tt, neh�z eld�nteni, melyik az igazibb – az „apa-anya-gyerek-gyerek” sok�ig cseng az ember f�l�ben!

Hars�nyi Attila, R�cz J�nos 

   A sz� szerint �let �s hal�l ura n�met tiszt (Kittel) Sz�cs Artur. Ha �gy tetszik, az � figur�ja is tudathasad�sos. V�gzett sz�n�sz, szaxofonon j�tszik, m�velt ember, a hum�num k�pvisel�je lehetne m�s id�ben, s �gy elaljasodott, k�jjel �s ravaszul vezet f�lre, kelt rem�nyt, hogy azut�n nem kisebb k�jjel �lj�n. Megj�tszott ell�gyul�sai, enged�kenyb�l, meg�rt�b�l egy pillanat alatt hidegv�r� gyilkoss� alakul�sai eml�kezetesek.

  
   Kruk, a k�nyvt�ros Fandl Ferenc. Mik�zben maga is �t�li, szinte k�v�l�ll� �rtelmis�gi megfigyel�k�nt k�pes szeml�lni �s hitelesen dokument�lni, k�zben soha meg nem alkudva mindazt, ami a gett�ban zajlik.

Fandl Ferenc, Sz�cs Artur

   R�cz J�nos (Weiskopf) a gett� szab�s�g�nak – persze nem az ott �l�knek, hanem a n�meteknek dolgoznak – vezet�je kisember, aki megr�szeg�lve a lehet�s�gekt�l hezit�l�s n�lk�l beh�dol azoknak, akiknek pedig � is csak fogja. Az adott keretek k�zt ugyan, de egyre nagyobbra t�r, ak�r saj�tjait is k�sz fel�ldozni, �gy egyre unszimpatikusabb�, megvetettebb� v�lik, m�gnem el�ri meg�rdemelt v�gzete.
   Baranyi Emma (Ljuba, sz�n�szn�), Fazakas J�lia (Oma, sz�n�szn�), Keresztes S�ndor (�ron, sz�n�sz), Kincses K�roly (Hassideus, b�r�), M�hr �gi (Judit, sz�n�szn�), Pusk�s Bal�zs (Yankl), Visnyiczki Bence (Dessler), Zal�nyi Gyula m. v. (D�vid, sz�n�sz) valamennyien �rt�ket teremtenek j�t�kukkal a darab sz�vet�ben, csak�gy, mint a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z kijel�lt zenekara, �nekkara, a Miskolci Balett �s a gyerekszerepl�k.
   A sz�nlapra �rt m�faji meghat�roz�s „zen�s sz�nm�”. De vigy�zat (persze erre m�r az el�ad�s c�me okot ad) nem az, amire az �tlag esetleg gondolna ezt olvasv�n. Az el�ad�sban felhangz� zene �s a t�nc (koreogr�fia: Kozma Attila) nem „sz�rakoztat” – m�g akkor sem, amikor pedig m�s k�r�lm�nyek k�zt, eredetileg (p�ld�ul Gershwin: Swanee) erre sz�letett, hanem hol feler�s�t, hol kontrasztot ad, hol k�ts�gbe ejt (ut�bbira gondolva nem is besz�lve a vissza-visszat�r� f�ls�ket�t� szir�nahangr�l), a Kossuth-d�jas J�vori Ferenc „Fegya” a darabhoz �rt eredeti zen�j�vel szerves egys�gben.
  B�res Attila rendez�se kegyetlen�l pontos dokument�l�s, �rzelmi sokkok sorozat�val. Ritka, hogy egy el�ad�s ekkora er�vel szegezze oda a n�z�t a sz�k�hez, ennyire megrend�tse, megr�zza – ak�r sz� szerint is, t�bbsz�r l�bam r�ztam tehetetlen d�h�mben, s�t a sz�npadr�l a n�z�t�rre is alattomosan �tterjed� f�lelem szor�t�s�ban, m�g akkor is, amikor m�r t�bbedik alkalommal n�ztem.


 

   A befejez� pillanatokban babes� hull a sz�npadra (el�zm�nye, hogy a cselekm�ny sor�n Kittel n�h�ny deka elt�nt babra hivatkozva fenyeget �jra �s �jra). De k�s�, m�r csak egyetlen ember, Srulik, a sz�n�sz „f�r�dhetne” ebben az es�ben, akit az el�ad�s elej�n a tol�sz�kben l�ttunk, tudjuk teh�t, hogy � megmenek�lt, de azt is, hogy val�j�ban csak a teste, lelke, �nje �r�kre ott maradt a gett� falainak fogs�g�ban.   
   A k�z�ns�g n�h�ny m�sodpercig nem tudja eld�nteni, szabad-e, illik-e egy�ltal�n most, ezek ut�n, a l�tottak, de nem is, ink�bb m�lyen �t�ltek ut�n tapsviharban kit�rni. K�t gondolat viaskodik az ember fej�ben: nem akarom �jra l�tni, az �br�zolt sz�rny�s�g miatt �s m�gis �jra  l�tni akarom, mert b�rmilyen furcsa, benne van valami felemel�, rem�nyt ad� �s mert ritka katartikus �lm�ny� el�ad�s.

A k�pre kattintva vide� ny�lik a blog Youtube csatorn�j�r�l.

Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zenei vezet�: Lendvai P�ter
Karvezet�: Pataki G�bor
Korrepetitor: R�kai Andr�s, B�di Tam�s
Koreogr�fus-asszisztens: Kocsis Andrea
S�g�: Palocsai Eszter
�gyel�: Orehovszky Zs�fia
Rendez�asszisztens: Fekete Zsolt