T�ncmim

Bemutat� 2022. febru�r 10., Kamarasz�nh�z / A besz�mol� a m�rcius 8-i el�ad�sr�l k�sz�lt.

A Magyar Telev�zi� 1965-ben elk�sz�tette Pet�fi komikus eposz�nak, A helys�g kalap�cs�nak filmv�ltozat�t, olyan sz�n�szekkel a f�szerepekben, mint G�bor Mikl�s (Lantos), Bessenyei Ferenc (Fejenagy), Major Tam�s (Harangl�b), Garas Dezs� (K�ntor), M�sz�ros �gi (Szem�rmetes Erzs�k), Gobbi Hilda (Amazonterm�szet� M�rta). Zsurzs �va rendez�se vit�n fel�l remekm�, sz�momra egyszer�en etalon, b�rmely feldolgoz�st tekintve.

   A Miskolci Balett Kozma Attila dramaturgiai munk�j�val, koreograf�l�s�ban (asszisztens F�zi Attila) �s rendez�s�ben, „t�ncmim“ m�faji megjel�l�ssel mutatta be.
   R�gt�n az els� percekben eszembe is jutott Zsurzs �va filmje, Kokics P�ter narr�tork�nt hasonl� igyekezettel �s szenved�llyel vezette be az ezen a d�lut�non t�rt�netesen alig n�h�ny kiv�telt�l eltekintve gyermek k�z�ns�get a t�rt�net vil�g�ba.
 

Fot�k: �der Vera �s G�los Mih�ly Samu

   A koreogr�fia telis-teli remek �tletekkel, humorral, �r�m n�zni. Csak kiragadott p�ldak�nt eml�tem a p�kok harc�t a l�gyl�b�rt, vagy a g�ly�t, de ezek val�j�ban epiz�dok a cselekm�nyben, s a koreogr�fi�r�l im�nt mondottak v�gis-v�gig jellemz�ek.
   A zene soksz�n�, meglepet�sekkel teli - gondoln� hirtelenj�ben b�rki is, hogy A helys�g kalap�csa el�ad�s�ban elhangzik majd Z�ray M�rta r�gi sl�gere (igaz, sz�veg n�lk�li v�ltozatban), a Homok�ra vagy �ppen Puccini Turandotj�b�l Kalaf �ri�ja? Pedig igen! Azt, hogy n�pzene, n�pdalok is, mag�t�l �rtet�d�bb, de az im�nt eml�tettek �s m�g m�sok is szervesen �p�lnek az el�ad�s folyamat�ba. A zen�t a mont�zson k�v�l Guido di Vona jegyzi. Meglepet�sekkel teli - �rtam, de annyiban m�gsem, hogy illeszkedik a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z nagysz�npad�n, a Kamarasz�nh�zban, a J�t�ksz�nben is jellemz� tendenci�hoz, amikor is a pr�zai darabokban is n�ha els� pillantra eg�szen megh�kkent�, a cselekm�ny kor�t alaposan megker�l� bet�tek hangzanak el.
   Juh�sz Katalin d�szletei �s Boz�ki Mara jelmezei a n�pi k�rnyezethez ill�en egyszer�ek, praktikusak, ugyanakkor �gyszint�n tele humorral, szemet gy�ny�rk�dtet� sz�nekkel, kellemes keretet teremtve a t�ncosok sz�m�ra.
   A t�ncosok! Nem csak szakmai tud�sukat csillogtatj�k meg az el�ad�sban, de sz�n�szi k�pess�geket is felmutatnak. Karektereiket arcj�t�kkal, esetenk�nt sz�veggel is remek�l form�lj�k.
   M�rton Rich�rd J�nos - Fejenagy, a helyi kov�cs, azaz a „helys�g kalap�csa” bumfordis�ga �pp olyan hat�st kelt a t�ncsz�npadon, mint Bessenyei Ferenc a t�v�filmben.

   Erzs�k asszony, a „szem�rmetes” kocsmatulajdonos szerep�ben �n Mohai Cinti�t l�ttam (biztos vagyok benne, hogy Sz�cs Bogl�rka sem kev�sb� j�!) szem�rmetess�ge m�g�l kikandik�l rejtegetni pr�b�lt kikap�ss�ga.


 

   A helyb�li „l�gysz�v�“ k�ntor D�vid Patrik, ha - nem eg�szen j�indulat� - k�sztet�sre is �ll v�g�l Erzs�k el�, legy�zve maflas�g�t, a megj�tt b�tors�gt�l egy kis mini h�ss� v�lik.
   Harangl�b, a „fondor lelk�let� egyh�zfi” Bolla D�niel, akit az MNSZ rendszeres l�togat�i kisebb pr�zai szerepekben is t�bbsz�r l�thatnak. Itt fondorlatoss�g�t leplezni igyekszik, szeme azonban a figyelmes szeml�l�nek el�rulja.
  M�rta, a k�ntor „amazonterm�szet�” feles�ge, azaz Kepess Bogl�rka jellem�br�zol�sa is kit�n�.

   A konfliktus kialakul�s�ban �s egyre nagyobb� dagad�s�ban tulajdonk�ppen �k j�tssz�k a f�szerepet. A t�bbiek vagy belekeverednek, r�szesei�v� v�lnak �gy vagy �gy a t�rt�netnek, vagy a megold�st szolg�lj�k. De hangs�lyozottan valamennyi szerepl� remek teljes�tm�nyt ny�jt, a m�r eml�tetteken k�v�l Antonio Manuel Calvanese, Cs�rg� R�ka, Efstathios Tzouvaras, Farkas Katalin, Filippo Nestola, F�zi Attila, Giovanni Buttacavoli, Guido di Vona, Harangoz� Lili, Havasi Vir�g Nina, Kocsis Andrea, Kozma Johanna, Luk�cs �d�m, Matei Szofi, M�ty�s Fl�ra, V�lyi Blanka.

   Minden dics�retet meg�rdemel a Miskolci Balett - b�r itt most err�l az el�ad�sr�l van csak sz�, tegy�k hozz�, hogy ez valamennyi saj�t produkci�jukra �s m�s produkci�kban k�zrem�k�d�s�kre is �ll. Nem tudom, mekkora feln�tt k�z�ns�g l�tta m�r �s fogja m�g l�tni az el�ad�st, de vesz�t vele, aki nem. (Az el�ad�s �gyel�je Egy�d T�nde.)
 

Trag�dia

Bemutat� 2022. febru�r 11., J�t�ksz�n / A besz�mol� a febru�r 12-i el�ad�sr�l k�sz�lt.
 

�lektra trag�di�j�t Aiszkh�losz, Szophokl�sz, Euripid�sz r�la sz�l� m�v�t egy�v� forrasztva alkotta �s rendezte is meg Sz�cs Artur a J�t�ksz�nben.
   A miskolci el�ad�s illeszkedik abba a most m�r egy�rtelm�en kialakult, saj�tos jegyekkel rendelkez� trendbe, amit �n MNSz-st�lusnak nevezn�k. Err�l sz�nd�komban �ll egy k�l�n �r�sban majd b�vebben is sz�lni. Most egyetlen st�lusjegyet emelek ki, az el�ad�sok eklektikuss�g�t, �rtve itt ezalatt az eredeti m�nek �s a napjaink konkr�t t�rt�n�seire val� egy�rtelm� utal�soknak elegy�t�s�t.

N�dasy Erika
Fot�k: G�los Mih�ly Samu

  A tr�jai h�bor�b�l gy�ztesen hazat�r� Agamemnont meg�li feles�ge, Kl�taimn�sztra �s szeret�je Aigisztosz, akinek �gy kez�be ker�l nem csak a vagyon, de az orsz�g ir�ny�t�sa is. Agamemnon fi�t, Oreszt�szt sz�m�zik, le�ny�t, �lektr�t pedig fels�g�l adj�k egy f�ldm�veshez. Oreszt�sz titokban hazat�r bar�tj�val, meg�lik Aigisztoszt, anyja elpuszt�t�s�ra azonban v�g�l nem k�pes. �t �lektra csalja h�z�ba azzal az �r�ggyel, hogy gyermeket sz�lt �s sz�ks�ge van r� a tisztul�si �ldozat bemutat�s�hoz. Ott minden b�n�t a fej�re olvassa. Kl�taimn�sztra azzal v�dekezik, hogy Agamemnon saj�t l�ny�t �ldozta az isteneknek a h�bor� siker��rt, de �lektra jogosnak �rzi �s v�grehajtja a bossz�t.

Czvikker Lilla  

A J�t�ksz�n m�reteit tekintve meglep�en l�tv�nyos, egyszer�s�g�nek ellen�re is nagyszab�s�nak hat� d�szletben zajlik az el�ad�s, amelynek alapeleme a f�gg�legesen felemelkedni, is k�pes, Agamemnon pomp�s palot�j�hoz – a t�rsadalom legfels� r�teg�hez – vezet� l�pcs�sor. Ezeken a l�pcs�k�n ereszkedik le – de csak m�dj�val – Kl�taimnesztra a n�phez, itt j� k�sz�nteni f�rj�t, s itt, ezeken a l�pcs�k�n fekszik a meggyilkolt f�rj �s �gyasa, Kasszandra.

  

Lajos Andr�s, M�sz�ly Anna, B�rcs�k Oliv�r

Lent, a l�pcs�k alj�ban az egyszer� n�p szutykos visk�i. Szutykos, sz� szerint, hiszen nincs v�z! Az el�t�rben �ll� k�thoz hi�ba j�nnek �jra �s �jra rem�nykedve, hogy a mindig �jra meg�g�rt v�z v�gre meg�rkezik. Itt, k�z�tt�k �l teh�t el�kel� sz�rmaz�sa ellen�re �lektra is, aki maga is �gy n�z ki, mint egy egyszer� szolg�l�. Esetlen, elhanyagolt, f�sult a n�p, akik az el�ad�sban a g�r�g dr�m�k hagyom�nyos k�rus�t jelen�tik meg. Lehetne ez az el�nk t�rul� k�p ak�r valahol Magyarorsz�g legszeg�nyebb r�gi�iban is, a lelakott h�zak, az utcai kutak – amelyeket n�hol �ppen k�nikula idej�n lez�rnak -, a h�zakon azonban ott van a parabola antenna. �lektr��k h�z�ban is van t�v� �s azon folyamatosan j�l�tr�l sz�l� propaganda h�rek mennek – az el�d�sban a magyar H�rek egy percben �s H�rad�+ par�di�it/esszenci�j�t l�tjuk. A rendez�s a legdirektebben ezzel hozza k�zel a darab vil�g�t a mi val�s�gunkhoz. („A t�v� m�xik?” – k�rdezi Khr�szothemisz, �lektra huga. Devecseri G�bor ford�t�s�ba ilyen �s hasonl� be�r�sok is ker�ltek, ez is a fent eml�tett MNSz-st�lus egyik eleme.) Nincs teh�t v�z – nincs �let! Ami van, az csak veget�l�s. Csak a legutols� pillanatokban, amikor megt�rt�nt a v�gs� bossz� is �s m�r minden �s mindenki – sz� szerint – csupa v�r, akkor t�rt�nik valami csoda, a kiontott v�r �letet ment, a k�tb�l egyszerre megindul a v�z. Rem�nykedj�nk a v�ltoz�sban, a l�t jobb� v�l�s�ban!

  
   Az el�ad�s (remek jelmezeket visel�) szerepl�it egyt�l egyig dics�ret illeti. P�ld�s az �sszj�t�k, amelyb�l kiemelkednek – az nyilv�n mag�t�l a darabt�l is f�gg, kinek van erre egy�ltal�n lehet�s�ge - egy�ni teljes�tm�nyek: Czvikker Lilla (�lektra) v�v�d�, de szil�rd k�ny�rtelens�ge, N�dasy Erika (Kl�taimn�sztra) cinikus kegyetlens�ge, Lajos Andr�s a kar tagjak�nt, B�rcs�k Oliv�r (Aigiszthosz)…
   Ism�t jelent�s el�ad�s sz�letett Miskolcon. Hogy a sz�nh�z melyik j�tsz�hely�n, az el�nye (intim t�r) mellett h�tr�nya (lehets�ges n�z�sz�m) is.

�lektra: Czvikker Lilla
Kl�taimn�sztra: N�dasy Erika
Oreszt�sz / Kar: R�zsa Kriszti�n
Agamemn�n / Kar: Lajos Andr�s
Kasszandra / Kar: M�sz�ly Anna
Khr�szothemisz / �r: Proh�szka Fanni
Agg / Kar: Keresztes S�ndor
Dajka/Kar: Moln�r Anna
H�rn�k / Kar: Ruszn�k Adrienn
F�ldm�ves / Kar: Tegyi Korn�l e.h.
P�lad�sz / Kar: B�res Bence e.h.
Aigiszthosz / Kar: B�rcs�k Oliv�r e.h.

L�tv�ny: Kov�cs D�niel Ambrus
Dramaturg: Sz�cs Artur
Zene: R�kai Andr�s
Vide�: Hajdufi P�ter
S�g�: M�rton B. Andr�s
�gyel� – Rendez�asszisztens: Gadus Dorka

Rendez�: Sz�cs Artur

Kort�rs opera

Bemutat�: 2022. janu�r 21., Nagysz�nh�z / A besz�mol� a 2022. febru�r 8-i el�ad�sr�l k�sz�lt.

Selmeczi Gy�rgy oper�j�nak, a Veronnak �sbemutat�j�ra ker�lt sor Miskolcon. Hunyadi S�ndor: Bakaruh�ban c�m� novell�j�b�l sz�letett a m� (az 1957-ben bemutatott azonos c�m� film f�szerepeit Darvas Iv�n �s Bara Margit j�tszott�k). Az operasz�npadra alkalmaz�s Sz�cs G�za �tlete volt, akir�l az el�ad�shoz kapcsol�d�an ki�ll�t�s is l�that� a sz�nh�zban. A cselekm�ny nagyon r�vid �sszefoglal�ja annyi, Kolozsv�rott (egy�bk�nt Selmeczi Gy�rgy sz�l�v�ros�ban) tal�lkozik egy k�lt�, akit besoroztak katon�nak �s egy tiszta lelk� kis csel�dl�ny, akinek nem �rulja el, ki � val�j�ban.

Fot�k: �der vera

A k�lt� leleplez�dik, a szerelmesek szak�tanak. A
   v�ros szem�nk el�tt megjelen� t�rsadalm�nak k�pe t�lmutat a sz�ken vett helysz�nen, a korabeli, 20. sz�zad eleji magyar t�rsadalmat reprezent�lja. Jelen van egy t�rt�nelmi sz�l is, az I. vil�gh�bor� t�rt�n�sei.

   Gondolom, a m�g mindig fenn�ll� j�rv�nyhelyzet, plusz a m�faj, kort�rs opera, egy�tt okolhat� az�rt, hogy nem volt telt h�z, de a kis l�tsz�m�nak az�rt nem nevezhet� k�z�ns�g hosszasan �nnepelte a b�r szomor� v�g�, de addig humorral (p�ld�ul a b�bj�t�kos jelenet) sem ad�s el�ad�st.
   Oper�r�l l�v�n sz�, a zene, amir�l els�nek besz�lni kell. Nos, k�l�nb�z� st�lusokat, katonazen�t, dzsesszt, n�pzen�t, hagyom�nyos klasszikus oper�t id�z� r�szek, kupl�dallam, Bicska Maxi-parafr�zis... Nagyszer�en teremt ez az eklektika var�zslatos egys�get.
  A szerepl�k az �nek mell� sz�n�szileg is kit�n�re �rt�kelhet� alak�t�sokat ny�jtanak, fokr�l-fokra bontva ki szem�lyis�g�ket (ebben nyilv�n a rendez�nek is nagy �rdeme van)!
   Sohasem t�nik �resnek a sz�npad, k�sz�nhet�en az izgalmas vil�g�t�snak (�s vet�t�seknek) �s nem utols� sorban a h�tt�rben mozgatott alakoknak, annak ellen�re, hogy d�szlet �s kell�k csak minim�lisan van. A jelmezek is alkalmazkodnak ehhez a minimalista st�lushoz, sz�neikkel jellemezve is egyben visel�j�ket.

  
   Szab� M�t� rendez�se nagy fok� tisztelettel �s emp�ti�val �ll�totta sz�npadra a Veront. A vil�g�t�st m�r eml�tettem, majdnem teljesen v�gig egyfajta s�t�ts�g uralkodik a sz�npadon, jelezve az els� perct�l, hogy m�giscsak szomor�, s�t�t ez a t�rt�net �s �ppen azokban a percekben v�lt ragyog� f�nyre, amikor kider�l az igazs�g. Zseni�lis az a megold�s, hogy - egy oper�ban (!) - percekig tart�, vagy legal�bbis a n�z�nek szinte perceknek t�n�, val�j�ban nyilv�n r�videbb, teljes csend a fin�l�. �s egyetlen hang, pisszen�s sem zavarja meg a csendet a n�z�t�rr�l. Igazs�g szerint ezt m�g k�veti egyetlen felz�g�-zokog� zenekari akkord, de az a megel�z� csendet teszi m�g dr�maibb�.
   J� �rtelemben vett popularit�sa ennek az el�ad�snak – vil�gos, k�nnyen �rthet� szerkezete, zen�je, rendez�se – szerintem arra is alkalmass� tenn�, hogy az oper�t nem kedvel�ket, egy�ltal�n nem ismer�ket k�zelebb csalogassa a m�fajhoz.

A Veron egy�ttm�k�d�sben ker�lt sz�nre a Kolozsv�ri Magyar Oper�val.
 

S�ndor: Haja Zsolt / H�mori Szabolcs
Veron: Covancinschi Yolanda / Kov�cs Csilla
Ezredes: Laborfalvi So�s B�la / Balla S�ndor 
A feles�ge: Eperjesi Erika  / G�sp�rik Szilvia Kl�ra
Piroska, a l�nyuk: Antal L�via / Varga Andrea
K�ses Laji, Utcai �nekes, Javasasszony, Fotogr�fus, Paprika Jancsi: Herczenik Anna / Czvikker Lilla
Raszputyin: Kolozsi Bal�zs
C�r: Visnyiczki Bence
Vilmos cs�sz�r: Lakai R�bert
V. Gy�rgy: Moln�r istv�n
Ferenc J�zsef: Demeter S�ndor
Altisztek: Kolozsi Bal�zs, Kriston M, B�r�ny Zsombor, Moln�r Istv�n
Urak: Lakai R�bert, B�r�ny Zsombor, Moln�r Istv�n, Demeter S�ndor, Kolozsi Bal�zs
H�lgyek: Hasas Beatrix, Kurucz Zsuzsa, Jambrik Bogl�rka, Vajda �va, Pascsenko Okszana, Zamat�czky Florianna

K�zrem�k�dik a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z �nekkara �s Zenekara

D�szlettervez�: Horesnyi Bal�zs
Jelmeztervez�: F�z�r Anni J�szai-d�jas
Koreogr�fus: Kozma Attila
Grafikus: Radics M�rton
L�tv�nyvet�t�s: Hajdufi P�ter
Vil�g�t�stervez�: Katonka Zolt�n
Dramaturg: Kenesey Judit
Zenei vezet�: Cser �d�m
Karvezet�: Pataki G�bor
Korrepetitor: R�kai Andr�s, B�di Tam�s
�gyel�: Orehovszky Zs�fia
S�g�: Reiter Krisztina
A rendez� munkat�rsa: Csehi Rebeka e.h.
Rendez�asszisztens: Radnai Erika

Vez�nyel: Cser �d�m / Philippe de Chalendar

Rendez�: Szab� M�t�

Tragikom�dia

Bemutat�: 2021. j�nius 26., Kamara / A besz�mol� t�bb el�ad�s alapj�n k�sz�lt.

Egy fizikai �rtelemben is, de �rzelmileg, csal�di kapcsolatok ter�n m�g sokkal ink�bb m�r r�gen sz�tesett angol munk�soszt�lybeli csal�d tal�n es�lyt is kaphatna rendezni ezt az �llapotot. Ez a gondolat mer�lhet fel r�vid id�re a n�z�ben, amikor az egy�tt �l� n�gy f�rfi (az apa, k�t fia �s az apa testv�re) meglepet�s�re v�ratlanul megl�togatja �ket a harmadik testv�r – a filoz�fia doktora Amerik�ban –,  akir�l lassan m�r kezdtek meg is feledkezni, r�ad�sul a meglepet�st fokozza, hogy vele �rkezik feles�ge is. Csakhogy ebben a csal�dban, a b�r fizikai r�csok n�lk�li, m�gis egyfajta b�rt�nn� v�lt h�zban m�r annyira elfajultak az indulatok, az �sszez�rts�g �s egym�s meg nem �rt�s�nek r�csai m�r olyan er�sek, hogy mind�ssze a megszokott, naponta ism�tl�d� szesz�lyes d�hkit�r�sek, az apa r�sz�r�l id�nk�nt �rzelmes visszaeml�kez�sek rutinja k�sz�n vissza ebben a v�ratlan heylzetben is. Cinizmus �s durvas�g a l�telem�k, legfeljebb pillanatokra tudnak ebb�l kit�rni, s akkor is, mintha sz�gyeln�k az ell�gyul�st. Ebbe a pszichikai l�gk�rbe �rkezik hossz� t�voll�t �s a kapcsolattart�s teljes hi�nya ut�n Teddy �s feles�ge, Ruth – felkavarva az ugyan igencsak zavaros, m�gis �ll�vizet. A zavar azonban hamar elm�lik, az egy�tt �l� n�gy f�rfib�l h�rom, az apa �s k�t fia elhat�rozz�k, hogy az izgat�an szexi Ruth-ot elszak�tj�k Teddyt�l, n�i mivolt�t kihaszn�lva ugyan j�l tartott, de m�giscsak szolg�l�jukk�, �gyasukk� teszik, s�t mi t�bb p�nzforr�sukk�. A szexualit�s az egyik nagy t�ma teh�t, amellyel foglalkozik a darab, a m�sik a hatalom k�rd�se – csal�don k�v�l �s t�gabb �rtelemben is. Az, hogy �gy d�ntenek az addigiak ut�n ha meg is lepi a n�z�t, egy�ltal�n nem t�nik idegennek megismert l�ny�kt�l. Az azonban m�r val�di nagy �s v�ratlan meglepet�s, hogy Ruth partner ebben – csak az anyagi felt�teleken, a neki j�r� juttat�son vit�zik -, feladva amerikai �let�t, elhagyva f�rj�t �s gyermekeit – akkor is ha visszatekintve m�r teljesen vil�gosak Rutha kor�bbi gesztusai, tekintete, viselked�se, amelyek addig csak furcs�k voltak. Czak� Julianna beugr�ssal vette �t a szerepet Szirbik Bernadett�l, akin�l kevesebb el�jel�t l�ttuk annak, ami bek�vetkezik, Czak� Juliann�nak viszont �rdeme, hogy az im�nt eml�tett m�don k�pes felkelteni a k�v�ncsis�got an�lk�l, hogy t�l kor�n r�j�nne a n�z�, hov� fog eljutni az eleinte visszafogottnak, s�t f�l�nknek t�n� n�.
   Az �t f�rfiszerepl� alak�t�sa is eg�szen kit�n�! Az apa (Max), G�sp�r Tibor a m�ltban �l, �lland�an annak sz�ps�g�t emlegeti, siratja az elveszett ifj�s�got �s nem is �rti, hogyan jutott el id�ig. Lenny, a nagyobbik fia lassan, de biztosan a fej�re n�, okos, de okoss�g�t rosszra haszn�l� figura, akit G�r�g L�szl� leny�g�z�en alak�t. A kisebb fi� (Joey) szerep�ben Simon Zolt�n hihet�v� teszi, hogy benne m�g volna csir�ja a tisztess�gnek, � m�g �lhetne m�sf�le �letet – ha ki tudna szakadni ebb�l a k�zegb�l, ez viszont rem�nytelen. Teddy, az Amerik�ba szakadt fi� eg�szen abszurd m�don viselkedik feles�ge a csal�d �gyas�v� t�tel�nek �s kihaszn�l�s�nak gondolat�ra. B�r a darab elej�n �gy hitt�k, �szint�n szereti �t, nem tiltakozik, s nem is csak egyszer�en belet�r�dik, de m�g r�szt is vesz a r�szletek kigondol�s�ban. M�s k�rd�s, hogy ez a n�, aki k�pes volt ezt a d�nt�s hozni, tal�n nem is �rdemel m�st a f�rj�t�l. Hars�nyi Attila (Sam, az apa testv�re) visszafojtott indulatokt�l remegve viseli a nap mint nap elszenvedett lekicsinyl�st, megal�ztat�sokat, m�g a darab v�g�n ki nem t�r. �s a kit�r�st  megel�z� percek az el�ad�s egyik sz�momra leg�rdekesebb r�sz�t jelentik, amikor �ll k�v� meredve, sz� n�lk�l n�zve �s hallgatva, mi t�rt�nik, de az arca! Az arca mindent elmond, nem kell sz� hozz�, s tudja perceken �t nem csak tartani, de m�g fokozni is ez az arc a fesz�lts�get.
 

Hars�nyi Attila, G�sp�r Tibor

G�r�g L�szl�, G�sp�r Tibor

Fandl Ferenc, Simon Zolt�n

Simon Zolt�n, Czak� Julianna

Ford�totta: Hamvai Korn�l

D�szlet: Khell Zsolt J�szai-d�jas
Jelmez: Szl�vik Juli / Szak�cs Gy�rgyi Kossuth- �s J�szai-d�jas
Dramaturg: L�rinczy Attila
Zene: Kov�cs M�rton
�gyel�: Egy�d T�nde
S�g�: Fekete Zsolt
Rendez�asszisztens: Per�nyi Luca

Rendez�: Ascher Tam�s Kossuth-d�jas, �rdemes m�v�sz

Fot�k: �der Vera
 

Kort�rs magyar sz�nm�

Bemutat�: 2021. j�lius 23., J�t�ksz�n / A besz�mol� a bemutat� el�ad�sr�l k�sz�lt.

   Babi n�ni nagyon j�l tartja mag�t. Mind ment�lisan, mind fizikailag. P�l viszont – „aki egy�bk�nt k�rista” -, ment�lisan nincs j�l. Alig harminc k�r�l j�rhat, ami�ta �ppen a Voyager-1 �rszonda fell�v�s�nek �v�ben � is elindult a maga �tj�n. Igaz, Babi n�ninek k�nny� fittnek lenni �gy is, hogy 4 milli�rd �ves, mert most �ppen P�l szomsz�dja, val�j�ban �sentit�s, a f�lelmek k�tj�nak �rz�je, spiritu�lis vezet� – val�di, nem �gy, mint Sahas, aki Vera �let�ben t�lten� be ezt a szerepet. Vera P�l bar�tn�je – volt �s lesz is? – most a megvil�gosod�s�n dolgozik Sahas seg�ts�g�vel. Azut�n itt van m�g G�za, aki P�l bar�tja, „szint�n k�rista, az anyj�val �l, de �lvezi”, hipochonder �s m�g sz�z. Ezt az �t�st eg�sz�ti ki Babi n�ni kuty�ja, Dzsina (M�rton B. Andr�s hangj�n sz�lal meg), „semmi k�l�n�s, b�r”… Babi n�ni �tadta neki �nn�n maga egy�nis�g�nek egy r�sz�t, hogy alkalom adt�n vit�zzanak is, egyet is �rtsenek �k ketten. Dzsin�nak is szerepe van �gy P�l lelki fejl�d�s�ben - utaz�s�ban. No, �s itt van m�g Ambrogio L50, a f�ny�r� robot, aki egy�bk�nt ind�tja az el�ad�st �s narr�tork�nt l�p fel, G�r�g L�szl� hangj�n.  

N�dasy Erika, Feczesin Krist�f, Farkas S�ndor  
Fot�k: G�los Mih�ly Samu

P�l alapvet�en labilis, f�lelmek k�zt �l, ezt most m�g tet�zi, hogy sajnos megcsalta Ver�t, most m�r att�l is retteg, hogy elhagyja. K�ts�gbeesetten igyekszik minden gesztus�val, szav�val j�v�tenni tett�t, bizony�tani szerelm�t, de a nagy igyekezetben m�r nevets�gess�, ellenszenvess� kezd v�lni a l�ny el�tt. Feczesin Krist�f �rz�keny alak�t�s�ban rezd�l�senk�nt k�vethetj�k pontosan nyomon, mi j�tsz�dik le benne. K�ls� szemmel is zavar�, s�t bosszant� a tehetetlens�ge, m�gis b�rja rokonszenv�nket.
   P�rja hat�rozottabb egy�nis�g. Ennek ellen�re neki is vannak f�lelmei, ak�r P�llal val� kapcsolat�t illet�en, ak�r a kertj�kben felt�n� darazsak ir�nt. Az ut�bbi lek�zd�se az, ami Sahas lelki tr�ningjein rendre el�ker�l, de ki tudja, a darazsakt�l val� menek�l�s, elpuszt�t�suk nem szimboliz�lja-e sz�m�ra m�r a kapcsolat meg�l�s�t is. M�sz�ly Anna Ver�j�nak ridegs�g�ben az�rt v�gig ott van a m�g nem teljesen kihunyt szerelem �s a sajn�lat.  
   Sahas, aki „egy�bk�nt megvil�gosodott f�rfisz�ps�g” – sz�lh�mos. Val�j�ban Ver�val kapcsolatban csak az �rdekli, hogyan tudn� addig a megvil�gosod�sig elvezetni, hogy j�l tenn�, ha lefek�dne vele. Simon Zolt�n �lvezetesen �br�zolja a folyamatot, amelynek sor�n igyekszik becserk�szni.


N�dasy Erika, Farkas S�ndor, Feczesin Krist�f, M�sz�ly Anna, Simon Zolt�n   

   G�za fel- �s elt�nik t�bbsz�r a cselekm�ny sor�n, hol seg�ti, hol h�tr�ltatja P�lt. Farkas S�ndor G�z�ja, naiv, kedves, szerethet� figura, aki csak akkor l�p ki addigi nyugalm�b�l, amikor Babi n�ni kiszemeli mag�nak a fiatal f�rfit, mert a n�gymilli�rd �v alatt az�rt id�nk�nt szexre is sz�ks�ge van, hiszen fens�ges �sentit�s ide meg oda, ha egyszer orden�r� n�szem�ly is, m�skor egy�ltal�n nem hat�stalan cs�b�t�, igazi n�! G�za csod�lkozva, de j�les� belet�r�d�ssel �ll r� a kapcsolatra.
   Elismer�sre m�lt�an tehets�ges mind a n�gy fiatal sz�nm�v�sz!
  A dolgok menet�t, a v�ltoz�st, a cselekm�ny el�re halad�s�t azonban Babi n�ni ir�ny�tja! Sz�rnyai al� veszi szomsz�dj�t, hol kev�sb�, hol ink�bb drasztikus m�dszerek seg�ts�g�vel. Ezek egyike P�l �s Vera al�sz�ll�sa a f�lelmek k�tj�ba - k�z�sen, hiszen val�j�ban mindv�gig egym�st keresik. Egy probl�ma nem felt�tlen�l olyan nagy, mint az els� pillant�sra l�tszik. El kell rajta gondolkodni, keresni a megold�st, nem pedig k�ts�gbeesetten �sszeroskadni a s�lya alatt. Ti is istenek vagytok – mondja Palinak �s Ver�nak -, csak m�r elfeledt�tek! Azaz: ti magatok is tudj�tok ir�ny�tani a sorsotokat! Ebben pedig seg�t a makyo! Hogy az mi f�n terem? „Az elme azon tev�kenys�ge, amely semmi haszn�ra nincs a tulajdonos�nak. Hamis, �rtelmetlen szarpassz�roz�s, amelyet az�rt csin�lunk, mert nem mer�nk szemben�zni az isteni �n�nkkel. A f�lt�kenys�g makyo. A panaszkod�s makyo. A f�sult, szenved�ly n�lk�li munka szint�n makyo. A f�sult, szenved�ly n�lk�li szex szint�n makyo. Ugyan�gy, ahogy a p�nzt�rca tapogat�sa is makyo. Minden f�lelem makyo.” Babi n�ni meg�rteti vel�nk, hogy a f�lelmeket le kell k�zden�nk, ez alapvet� ahhoz, hogy j�l tudjuk �rezni magunkat az �letben! N�dasy Erika mag�val ragad� j�t�ka a sz�veg mellett egy-egy grimasszal, n�z�ssel mond nagyon sokat.


N�dasy Erika

  Kesz�g L�szl� feszes ritmus�, rendk�v�l sz�rakoztat� rendez�s�ben ez a hol nagyon is elk�pzelhet�, hol eg�szen abszurd helyzetkomikummal, lelem�nyes (nem egyszer vaskos) sz�veggel, sz�viccekkel is tel�tett sz�rre�lis boh�zat sokszor ad alkalmat nevet�sre (akkor is, ha n�ha keser�des ez) – a v�g�n happy end-del. Vinnai Andr�s darabj�nak �sbemutat�ja 2012-ben volt, a szabadkai Kosztol�nyi Dezs� Sz�nh�zban. J�, hogy a miskolci J�t�ksz�nbe is el�rkezett!

K�zrem�k�dik: P�l�czy Magdolna, Sebesty�n Bal�zs
D�szlet- Jelmeztervez�: Boz�ki Mara
Dramaturg: Enyedi �va
Zene: Zs�ger-Varga �kos
S�g�: M�rton B. Andr�s
�gyel�-Rendez�asszisztens: P�ltz Julianna

Musical

Bemutat�: 2021.06.18., Nagysz�nh�z / A besz�mol� a 2021.06.25-i el�ad�sr�l k�sz�lt.

* Ez az �r�s a pannonhirnok.com port�lon is megjelent.

  V�gre k�z�ns�g el� ker�lhetett (t�bbes szereposzt�sban, a besz�mol� a j�nius 23-i el�ad�s alapj�n sz�letett) a m�g az elm�lt �v v�g�n pr�b�lni kezdett produkci�. „Wow!” - mondan�nk (l�v�n ez egy Broadway-darab), de m�gis ink�bb „H�ha!” hiszen B�res Attila rendez�se legal�bb annyira sz�l a mai Magyarorsz�gr�l, mint a show businessr�l – mindkett�ben minden megt�rt�nhet. A cselekm�nyr�l csak annyit, k�t producer ellentmondva mindannak, amit v�rn�nk, az �j musical buk�s�t szeretn� el�rni, de ellenkez�leg, hatalmas sikert aratnak (s nekik ez nagyon nem j�), mert a sz�nh�z �nt�rv�ny�, a sz�nh�z be- �s elfogad�, a sz�nh�z szabad!.
   A „H�ha!” el�sz�r is az el�ad�s sz�nvonal�nak sz�l. Egy Broadway musical (nem mell�kesen tizenk�tszeres Tony-d�jas) bemutat�s�hoz csak az a sz�nh�z vegye a b�tors�got, ahol biztosan minden felt�tel – �nekelni, t�ncolni is magas sz�nvonalon k�pes sz�n�szek, er�s t�nckar (l�tv�nyos rev�k�pek vannak az el�ad�sban) �s �nekkar, remek zenekar �s biztos kez� rendez� is adott. Miskolcon minden rendelkez�sre �llt a kit�r� siker sz�let�s�hez. De itt tenn�k egy kis kit�r�t, arr�l, amit a n�z� nem l�t. �vtizedek �ta l�v�n kapcsolatom a sz�nh�z vil�g�val, nem csak azt a munk�t ismerem, ami mindenkinek szeme el�tt van, aki be�l a n�z�t�rre, hanem azt is, mi minden t�rt�nik a h�tt�rben, milyen sokan �s milyen nagy munk�t v�geznek, hogy biztos�ts�k egy-egy el�ad�s zavartalan lefoly�s�t, volt szerencs�m ak�r m�r el�ad�st �gyel�pult mell�l n�zni is. Mindezt csak az�rt eml�tem, hogy �rz�keltessem, nem hat sz�momra �jdons�gk�nt. �s m�gis… A jobb 1-es p�holyban �lve l�tni ezt-azt a h�tt�rdolgoz�k el�ad�s alatti munk�j�b�l.  Nem mintha a sz�npadi t�rt�n�sben egy pillanatra is lett volna �resj�rat, lankad� figyelemre okot ad� r�sz, m�gis leny�g�z� volt a szemem sark�b�l azt is figyelni, h�ny ember �ll ott k�szen minden pillanatban, fesz�lten figyelve, mikor kell a terv szerinti meghat�rozott feladat�t teljes�tenie az el�ad�s zavartalan �s g�rd�l�keny lefoly�sa �rdek�ben vagy �ppen mikor kell esetlegesen fell�p� v�ratlan neh�zs�get pillanatokon bel�li d�nt�ssel megoldani. Viszonylag ritk�n esik sz� r�luk, akik n�lk�l pedig nincs sz�nh�z, amint a minden pillanatot �rgus szemekkel figyel� �gyel�r�l - eset�nkben Orehovszky Zs�fi�r�l – sem.
   Visszat�rve mag�hoz a darabhoz, nagyon humoros, nagyon sz�rakoztat� form�ban meg�rt, sokszor abszurd, sokr�teg� szat�ra ez. Az egyik ilyen r�teg a k�t producer lassank�nt kibontakoz� m�ly bar�ts�ga, jelezve, mindannyiunknak sz�ks�ge van igaz bar�tokra. De sz�l a sz�nh�z vil�g�r�l is (egy m�sik r�teg), �s a rendez�s hangs�lyosan �ll�st foglal amellett, milyennek kell(lene) lenni enek a vil�g�nak (s�t, ki az igazi sz�n�sz, ki nem) - milyen az a k�z�ss�g, amely k�pes �rv�nyes, sz�nvonalas �s nagyhat�s� produkci�k l�trehoz�s�ra.
   Max Bialystock, az eredetileg is producer, sok r�gi nagy siker sz�npadra seg�t�je szerep�ben Salat Lehel hib�ival egy�tt is igen szerethet� ember. A darab v�g�n sorra ker�l�, �sszegz� „�nekes monol�gj�val” dr�mai m�lys�gekig juttatja el a szat�r�t.
   T�rsa, Leo Bloom, a (k�nyvel�b�l) botcsin�lta producer. R�zsa Kriszti�n meggy�z�en �br�zolja a jellemfejl�d�st, amelynek sor�n mag�ba h�z�d�, bujk�l� szem�lyis�gb�l mag��rt �s m�sok�rt is ki�ll� emberr� �rik.

Salat Lehel, Czak� Julianna, R�zsa Kriszti�n (fot�k: G�los Mih�ly Samu) 

  Moln�r Anna (�lelj-cs�kolj) az elm�lt szexualit�s keser� karikat�r�j�t �ll�tja el�nk.
   Kokics P�ter (Marks) hatalm�t�l megr�szeg�lt, majd abba lassan belezavarod� ember.
   Franz Liebkind – Farkas S�ndor, Marks �tj�t j�rja, de m�g magasabb szinten, Hitlert id�z� hanghordoz�ssal, mozg�ssal, mimik�val fel�p�tve a figur�t, �gy, hogy borzadunk t�le, de egyszersmind sz�nakozunk is rajta. � az, akinek Hitlerr�l sz�l� musicalj�t bemutatja a k�t producer, a biztos buk�s rem�ny�ben. Az egy�bk�nt eleve 18 �ven fel�lieknek hirdetett el�ad�sban, melyben az erotika is er�sen jelen van, teh�t megjelennek a premier-jelenet sor�n n�ci jelk�pek. A sz�nh�z k�z�ss�gi oldal�n j�nak l�tt�k t�bbsz�r is ism�telni a k�zlem�nyt, hogy az ezen jelk�pekhez k�t�d� eszm�kkel az MNSZ term�szetesen nem azonosul, megjelen�s�k csak a cselekm�nyb�l ad�dik. A n�z�t�ren �l�kben fel sem mer�lhet ennek az ellenkez�je, nem tudom teh�t, kiknek sz�l igaz�n ez a k�zlem�ny, de szomor�, hogy ott tartunk, jobb mindezt el�re lesz�gezni. (* Az MNSZ reag�lt erre a megjegyz�semre, l�sd a cikk alj�n!)
   Ullak�nt Czak� Julianna a vibr�l� felsz�ness�g, k�nnyelm�s�g �lc�ja alatt komoly �rzelmekt�l �s racionalit�st�l egy�ltal�n nem mentes egy�nis�g �s nagyon vonz� n�.
   A k�t meleg karakter k�z�l Sz�cs Artur olyan rendez�t (Roger De Bris) j�tszik, akinek neve van a p�ly�n, gyakorlata, sikerei, s m�gis k�ts�gek gy�trik. K�nyes feladat az �v�, mert meg kell tal�lnia az egyens�lyt, amelyben mindezt �rz�keltetni tudja, s k�zben el kell fogadtatnia a n�z�vel egy�bk�nt egy�ltal�n nem t�rv�nyszer�en megl�v�, de sztereotipp� v�lt meleg k�ls�s�geket �gy, hogy ne „csikland�s” kuncog�st v�ltson ki, hanem �rdekl�d�st, odafigyel�st, meg�rt�st. Siker�l. A figura v�ratlan hangulat-ingadoz�sai, �rz�kenys�ge, szer�nys�ggel v�ltakoz� kivagyis�ga f�ggetlen�l a nemi identit�st�l, egyszer�en emberiek.   
 

K�z�pen Sz�cs Artur

   Ugyanez �rv�nyes a p�rj�t megjelen�t� Bodoky M�rkra, aki mindent megtesz, hogy seg�tse �t, akire b�szke, aki fontos sz�m�ra, mik�zben az�rt �nazonos marad. Ahogyan egy igazi emberi kapcsolatban az term�szetes.
   B�res Attila rendez�se ad m�g egy mark�nsan jelenl�v� r�teget az el�ad�shoz, mindv�gig felbukkan� reflexi�kat, n�ha burkoltabb, n�ha teljesen nyilv�nval� �s sz�kimond� utal�sokat, egy�rtelm� �ll�sfoglal�sokat napjaink Magyarorsz�g�nak t�rt�n�seir�l, botr�nyair�l, lakoss�g�nak �rzelmi �s ment�lis �llapot�r�l.   
    �s ennek sz�l a m�sodik „H�ha!” 
  Mert nagyon szimpatikus, s�t tiszteletre m�lt�, de val�sz�n�leg kock�zatos is ez az egy�rtelm� ki�ll�s a rendez� �s a szerepl�g�rda – v�gs� soron a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z – �ltal vallott �rt�kek, az egy�n �s a gondolat szabads�ga, az elfogad�s, meg�rteni akar�s �s nem zsigeri kirekeszt�s mellett. Kock�zatos abban az �rtelemben, lesz-e lehet�s�ge sok�ig ezen az �ton menni tov�bb az MNSZ-nek �s hogyan fogadja a k�z�ns�g. Nos, saj�t tapasztalatom �s �rdekl�d�seim eredm�nye megegyezik. A miskolci n�z�k egy-egy ilyen felbukkan� utal�sra kit�r� tapsa, majd az el�ad�s v�gi igen hossz� �ll�taps, a sz�nh�z k�z�ss�gi oldal�n megjelen� kommentek azt mutatj�k, a helyiek �s - ne feledj�k, hiszen sokan j�rnak ide Miskolcon k�v�lr�l is – m�shonnan �rkez�k d�nt� t�bbs�ge biztosan egyet�rt a Producerek minden, de legal�bbis legt�bb �zenet�vel. Azzal is, amikor v�g�l a tapsrendben sziv�rv�nysz�n� felirat �zeni: Love is love.
   Ugyanakkor k�nnyen lehet, hogy vannak a n�z�t�ren, akikben �ppen ez az el�ad�s v�ltoztat meg, vagy �ppen csak ind�t el valamit, �szrev�tlen�l, mik�zben remek�l sz�rakozik. Ezzel az el�ad�ssal a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z sokat tett. �s nem ez a sz�nh�z feladata?



* Az�rt tartott�k fontosnak felt�ntetni, hogy nem v�llalnak k�z�ss�get a Hitler tavasza alatt megjelen� ideol�gi�val, jelk�pekkel, mert a k�z�ss�gi oldalak szigor�an monitorozz�k a megosztott tartalmakat, �gy mindenk�pp egy�rtelm�s�teni�k kellett, hogy a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z nem azonosul vel�k �s nem terjeszti azokat.  

Ford�totta: Galambos Attila

Max Bialystock: Lajos Andr�s / Salat Lehel
Leo Bloom: R�zsa Kriszti�n / B�rcs�k Oliv�r e. h.
Ulla : Czak� Julianna / Czvikker Lilla
Franz Liebkind: Farkas S�ndor / B�res Bence e. h.
Roger de Bris: Sz�cs Artur / Papp Endre
Carmen Ghia: Bodoky M�rk / Tegyi Korn�l e. h.
�lelj-cs�kolj: N�dasy Erika / Moln�r Anna
Mr. Marks: Kokics P�ter

K�zrem�k�dik a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z zenekara, �nekkara �s a Miskolci Balett

D�szlettervez�: Cziegler Bal�zs
Jelmeztervez�: Pilinyi M�rta
Zenei vezet�: Cser �d�m
Hangtervez�: Ditzmann Tam�s
Koreogr�fus: Barta D�ra
Karvezet�: Pataki G�bor
�gyel�: Orehovszky Zs�fia
S�g�: Reiter Krisztina
Rendez�asszisztens: Radnai Erika

Vez�nyel: Cser �d�m / Philippe de Chalendar

Rendez�: B�res Attila

Mel Brooks Musicale
Sz�vegk�nyv: Thomas Meehan and Mel Brooks
Zene �s dalsz�veg: Mel Brooks

Eredeti rendez�s �s koreogr�fia: Susan Stroman

A Studio Canal k�l�nleges enged�lye alapj�n
 

T�rt�nelem k�pekben, sok zen�vel

El�bemutat�: 2021.05.29., Nagysz�nh�z / A besz�mol� az el�bemutat�r�l k�sz�lt.

* Ez az �r�s a pannonhirnok.com port�lon is megjelent.

   Szab� M�t� rendezett m�r egy D�jà vu el�ad�st, 2005 tavasz�n, Egerben, ahonnan sokan �tj�rnak sz�nh�zba Miskolcra is. Ha k�z�l�k valaki megn�zi az �j produkci�t, nem lesz „l�ttam m�r” �rz�se.
   A p�rizsi Th��tre du Campagnol 1981-ben k�l�nleges bemutat�t tartott, a francia t�rt�nelem 50 �v�n �t kalauzolta a n�z�ket, szavak n�lk�l, csak zen�re �s t�ncra �p�tve. 1983-ban a nagysiker� produkci� nyom�n film sz�letett Ettore Scola rendez�s�ben �s k�vetkeztek tov�bbi sz�npadi v�ltozatok, nemcsak Franciaorsz�gban – term�szetesen mindenhol az adott orsz�g t�rt�nelmi esem�nyeib�l v�logatva, amellett, hogy mindenhol megjelentek a helyieket befoly�sol� vil�gt�rt�nelmi fejlem�nyek is.
   A tartalom teh�t kisebb r�szben eleve meghat�rozott, nagyobb r�szben az alkot�kra b�zott. Nincs k�t egyforma jelenetsor, nincs k�t egyforma zenei anyag, m�g ugyanazon orsz�gban sem. A v�logat�s az elm�lt 120 �v „szomor� vagy felemel� epiz�djaib�l” (a sz�nlap szerint Ari-Nagy Barbara dramaturg, Bodor Johanna koreogr�fus �s Szab� M�t� munk�ja) pedig term�szetesen meghat�rozza, milyen lesz az eg�sz produkci� hangulata. A helysz�n Miskolcon „egy elk�pzelt k�z�ss�gi hely, tal�n egy k�v�z�” (Pr�g�ban p�ld�ul, ahol k�t k�l�nb�z� rendez�st l�ttam, egy t�ncterem volt). De m�gsem ez jelenik meg el�sz�r a sz�npadon, hanem… p�r m�sodperc eltelik, m�g r�j�n a n�z�, mi�rt olyan ismer�s, amit l�t (ez is d�jà vu): hiszen ez a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z el�csarnoka, ahol a sz�j-�s orrmaszkos n�z�t�ri dolgoz�k fogadt�k nem sokkal ezel�tt, mint most ott fent a most m�g a k�z�ns�g szerep�ben �rkez� szerepl�ket, �s nini, hiszen t�nylegesen �k a fogad�k ott is, mint akikkel mi tal�lkoztunk. Megh�kkent�, de remek �tlet, m�ris tudjuk, nem kell kimondani, �rezz�k, hogy az el�ad�s a mi �let�nkr�l sz�l.


Fot�k: �der Vera

Ett�l a pillanatt�l kezdve viszont elker�lhetetlen�l szerepet kap az a t�nyez�, ami nagyban befoly�solja, mit �s mennyit �rt tudatosan a n�z�, s mit �rez ink�bb: az �letkor. H�tr�nyban vannak a legfiatalabbak, az id�sebb �s a k�z�p koroszt�lyhoz tartoz�k sok mindent maguk is �t�ltek, a sz�npadon megjelen� jelz�sek, utal�sok a fiataloknak esetlegesen fejt�r�st okoznak. �szlelhet� is, amint a k�r�tt�nk �l�k id�nk�nt „ford�tanak”, egy-k�t sz�val magyar�znak m�soknak, de nem zavar�, ink�bb az �rdekl�d�s egy�rtelm� jele. Az �sszev�logatott zen�kre, dalokra is igaz ez, vannak, akiknek ismer�s szinte mind, vannak, akik most tal�lkoznak el�sz�r j� r�sz�kkel, de az mindenkinek term�szetes, hogy l�ssunk b�r eg�szen megrend�t� vagy eg�szen mulats�gos esem�nyeket, v�gig sz�l, k�rbefog mindent �s mindenkit a zene, v�gigk�s�ri az emberi �letet. Megindul a t�rt�nelmi esem�nyek folyama �s a t�nc mindent mindennel �sszek�t, b�r nem is mindig tiszt�n t�nc ez, hanem id�nk�nt ink�bb tal�n mozg�sm�v�szet. Nem gondolunk egy pillanatra sem arra, ki sz�nm�v�sz �s ki t�ncos, a t�rsulat majdnem teljes l�tsz�mban fell�p� sz�n�szei �s a sz�nh�z t�nckara egyenrang�, a sz�n�szek mindent megtesznek, hogy szavak n�lk�l is k�zvet�ts�k a gondolatokat, �rzelmeket, a t�ncosok most kicsit el�t�rbe igyekeznek hozni sz�n�szi k�pess�geiket. Csapatmunka – els�rang� (m�gis megeml�ten�m Seress Ildik� az el�ad�s eg�sz�b�l nem kir�v�, de a tekintetet gyakran odavonz� humor�t).

  
Az el�ad�s, b�r minden pillanat�ban ott van a t�rt�nelem �s a mag�n�let is, a vil�gh�bor�t�l az �rrep�l�sig, a Nagy Imre pert�l a rendszerv�lt�sig, egykor volt h�zibulikt�l napjaink sz�rakoz�si form�iig �s sorolhatn�k hosszasan m�g, m�gsem valamif�le t�rt�nelmi lecke. Er�s a k�z�ss�gi �rz�s, hogy igen, mindannyiunknak k�ze van mindenhez, amit itt l�tunk, mik�zben szem�ly�nkben sz�l�t meg, saj�t eml�keinket id�zi, �nmagunk hely�t is mutatja.

  
Ahogyan a 2005-�s egri produkci� �ta a vil�g �s nyilv�n a rendez� maga is v�ltozott, �gy v�ltozott a Szab� M�t� f�mjelezte D�jà vu. Ez�rt nyugodtan kijelenthetem az elgondolkodtat�, n�hol megrend�t�, de sok mosolyra is alkalmat ad� produkci�r�l, hogy jamais vu (sosem l�tott).  



Szerepl�k:

Luk�ts Andor Kossuth-d�jas, �rdemes m�v�sz / Fodor Tam�s J�szai-d�jas

Bodoky M�rk, Czvikker Lilla, Eperjesi Erika, Farkas S�ndor, Feczesin Krist�f, Kerekes Val�ria, Keresztes S�ndor, Kincses K�roly, Lajos Andr�s, M�sz�ly Anna, Moln�r Anna, Poh�szka Fanni, R�zsa Kriszti�n, Ruszn�k Adrienn, Salat Lehel, Seres Ildik� J�szai-d�jas, Bolla D�niel, Giovanni Buttacavoli, D�vid Patrik / Tegyi Korn�l, Guido di Vona, Guzi Emese, F�zi Attila, Harangoz� Lili, Kepess Bogl�rka, Kocsis Andrea, Kozma Johanna, Luk�cs �d�m, M�rton Rich�rd J�nos, M�ty�s Fl�ra, Mohai Cintia, Filippo Nestola, Sz�cs Bogl�rka

D�szlettervez�: Cziegler Bal�zs
Jelmeztervez�: F�z�r Anni J�szai-d�jas
Koreogr�fus: Bodor Johanna
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zenei tan�csad�: Ruszny�k G�bor
Vil�g�t�s tervez�: Dreiszker J�zsef
Hang: Kiss Andr�s, Zelenka L�szl�
Vet�t�s: Hajdufi P�ter
�gyel�: Orehovszky Zs�fia
Rendez�asszisztens: Gadus Dorka / Radnai Erika

Rendez�: Szab� M�t�

Az el�ad�sban elhangzik: Philip Glass Heged�verseny
© Dunvagen 1987 Music Publishers Inc. enged�llyel felhaszn�lva.

 

Operett

Bemutat�: 2020.09.18., Nagysz�nh�z / A besz�mol� a bemutat� el�ad�sr�l k�sz�lt.

* Ez az �r�s a pannonhirnok.com port�lon is megjelent. 

   �brah�m P�l rev�operettj�nek (jazzoperettj�nek) zen�je „k�l�n�s �z�, cs�p�sen modern, lefokozottan �rzelmes, visszafojtva erotikus, ritmus-villamoss�ggal tel�tett” mondja az 1960-as Operettek k�nyve. S val�ban, ma is friss, nagyhat�s�, dalai k�z�l t�bb mindm�ig vil�gsl�ger.
   Szem�ly szerint nekem nagy kedvencem, nem volt k�ts�ges, hogy a j�rv�ny m�sodik hull�ma ellen�re l�tnom kell, v�llalva a t�vols�gi t�megk�zleked�st – ugyanakkor ez a helyzet magyar�zza, hogy a k�t szereposzt�sb�l csak az egyiket tudtam megn�zni, holott illend� volna mindkett�r�l sz�lni – ez�rt Eperjesi Erik�t�l, Hars�nyi Attil�t�l, Papp Endr�t�l eln�z�st is kell k�rnem, de G�los Mih�ly Samu fot�in �k l�that�k.
   L�ttam Berlinben, nagyszab�s�, extravag�nsan meglep� produkci�ban, l�ttam Tallinnban, ink�bb kamara-jelleg� el�ad�sk�nt, t�nckar n�lk�l, s mindkett� er�nyeit megtal�ltam Miskolcon, ahol a k�t felfog�s mintha �tv�z�dne. M�ghozz� oly m�don, hogy a konzervat�v �zl�s� operettkedvel�k sem �reznek csal�d�st, s az �j�t�sokra fog�kony k�z�ns�g (m�s megk�zel�t�sben az id�sebb �s fiatalabb koroszt�ly) sem �rzi, hogy nem kapta meg, amire v�rt.
   A l�tv�nyvil�g, Cziegler Bal�zs egyszer�, letisztult elemekb�l �p�tkez�, eleg�ns d�szlete, Kov�cs Andrea jelmezei m�r megalapozz�k a c�mben eml�tett kett�s �rz�st. Operettet �ltal�ban �gy n�z�nk, hogy minden, amit l�tunk vonz�, nagyon kedves mese – de nem t�bb ann�l. A miskolci B�l a Savoyban azzal t�bb, hogy a nagyon k�nnyednek hat�, magukkal ragad� r�szletek k�zben is �rz�dik: igenis komoly emberi �rz�sek, sorsok t�rulnak el�nk. Ez�rt azut�n b�r a mi k�r�lm�nyeink �s lehet�s�geink nagy val�sz�n�s�ggel soha nem fordulnak olyanra, hogy a nagyvil�gi h�lgyek �s urak t�rsas�g�nak tagjai lehess�nk, r�szt vehess�nk p�ld�ul a Savoy nagyszab�s� b�lj�n, nem t�veszt meg a csillog�s, gondjaik, f�lelmeik, �r�meik ugyanolyanok, mint magunknak, nem irigyelj�k �ket, sokkal ink�bb �rz�nk egy�tt vel�k.
   Sz�cs Artur (Lord Henry) azt sejteti, hogy a bar�tai �ltal veszedelmes n�cs�b�szk�nt ismert �s elk�nyvelt id�szaka ink�bb keres�s, felk�sz�l�s volt a megtal�lni v�gyott igazi szerelemre, a m�lt� t�rs oldal�n val� meg�llapod�sra. Bord�s Barbara (m. v.), Madeleine, a megtal�lt t�rsk�nt, feles�gk�nt szem�lyis�g�b�l fakad� tiszta egyszer�s�ggel, h�s�ggel �ll mellette. S amikor a m�lt k�s�rtetek�nt megjelenik La Tangolita – Varga Andrea -, mindketten �sszezavarodnak b�r, de Lord Henry is csak �mmel-�mmal, �szinte akar�s n�lk�l vesz r�szt a visszat�rt m�lt id�z�s�ben �s Madeleine sem hiszi sz�ve m�ly�n a f�rje h�tlens�g�t. Varga Andrea braz�liai t�ncosn�je k�ny�rtelen�l behajtja, ami a k�telezv�ny �rtelm�ben neki j�r, mik�zben kicsit elidegenedve vesz r�szt a maga kiharcolta szitu�ci�ban, filozofikus t�vols�gtart�ssal – ki gondoln� �ppen egy brazil t�ncosn�r�l – �s ir�ni�val szeml�lve az �letet.
   K�t olyan jelenet van, amelyekben megvan a vesz�ly, hogy a - nyugodtan mondhatjuk - m�r boh�zati szitu�ci� t�lz�sokra ragadtasson. Mindk�t esetben siker�lt elker�lni. Az egyik, amikor Lord Henrynek bar�tja, Musztafa bej seg�ts�g�vel valahogyan indokolnia kell, mi�rt k�nytelen mag�ra hagyni feles�g�t a n�sz�tjukr�l �ppen visszat�rve az els� �jszak�n. A Lord k�zd feles�ge ir�nti �rzelmei �s Tangolita ir�nti k�telezetts�ge ellentmond�s�nak feloldhatatlans�g�val. Musztafa azonban szabad, de �ppen azon �gyk�dik, hogy szabads�g�t feladhassa. Minden�ron ott kell lennie a b�lban, ahol majd tal�lkozhat a kiv�lasztottal. Bevet teh�t mindent. R�zsa Kriszti�n �gy oldja meg ezt a fergeteges jelenetet, hogy energiabombak�nt anim�lja �nmag�n k�v�l a k�z�ns�g nevet�izmait is, de a fentebb eml�tett buktat�t elker�lve a mag�n uralkodni alig tud� ember �szinte izgatotts�g�t �rz�kelj�k. A kiv�lasztott h�lgy nem m�s, mint Miss Daisy Parker – Czvikker Lilla nagyon intelligens, hat�rozott, haboz�s n�lk�l c�lra t�r� fiatal h�lgye a kisl�nyt is �rzi mag�ban.
   Van m�g egy fontosabb szerepl�. Feczesin Krist�fot figyelve Jacob Wilson �gyv�d megform�l�jak�nt el�sz�r arra a kedves gesztusra gondoltam, hogy a t�rsulatt�l oklevelet kapott els� operett-szerepe alkalm�b�l, elismerve, ezent�l nagyoperettekben is szerepet kaphat. Most m�r mi n�z�k is tan�s�thatjuk ezt. De volt m�g egy gondolat, ami ott motoszk�lt bennem, s meg is er�s�d�tt: mintha egy Sz�p Ern� darabb�l j�nne ez a fiatalember, nagyon �rz�keny, naiv hittel teli, m�g akkor is, amikor f�keveszett�l bolondoz� t�ncot j�r. A m�r eml�tett k�t vesz�lyes jelenet k�z�l a m�siknak (a szepar�ban) is � az egyik r�sztvev�je.   
   Valamennyi t�bbi szerepl� lehet�s�geit j�l kihaszn�l�, sz�nes karaktert teremtett, emelj�k ki k�z�l�k is Kerekes Val�ri�t!
   Az el�ad�s nem sz�k�lk�dik meglep� elemekben. Sz�vegbeli utal�sok („Egy k�szk�d�s az ember �lete” – az �n �s a kis�cs�m c�m� operettb�l), zenei id�zetek, Bizet Carmen c�m� oper�j�t�l a Cs�rd�skir�lyn�n �t Kazal L�szl� Cipz�r c�m� kupl�j�ig, Charlie Chaplin megjelen�se, Daisy �rkez�se a Savoy tet�terasz�ra... Sz�cs Artur dramaturg �s rendez� az eklektik�b�l �lvezetes egys�get teremtett. Az id�utaz�s jelenete (vide�, l�tv�ny: Hajdufi P�ter) pedig sz�momra azt mutatta, mennyivel szeg�nyesebb a mai nagyon leegyszer�s�d�tt, ugyanakkor hars�ny zenei (is) vil�g �s �zl�s, mint p�ld�ul �brah�m P�l�. Szerettem, hogy itt elhangzottak azok a dalok, amelyeket egy�bk�nt ki-kihagynak (How do you do du, Ma pezsg� pukkan, pezseg a v�r)… Operettr�l l�v�n sz�, term�szetesen a produkci� egyik legfontosabb alkot�eleme a zene, amelynek magas sz�nvonal� megsz�laltat�ja a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z zenekara �s �nekkara volt, ezen az est�n Philippe de Chalendar vez�nylet�vel. Rev�operettr�l l�v�n sz� a produkci� nagyon fontos alkot�ja a t�nckar. A Miskolci Balett remek�l teljes�tett a l�tv�nyos rev�k�pekben, s ne feledj�k megeml�teni azt sem, hogy a nem t�ncos szerepl�k is megtanultak a B�l a Savoyban kedv��rt szteppelni �s senki sem gondolta volna a n�z�t�ren, hogy eddig nem tudtak. (Koreogr�fus Kocsis Andrea �s Luk�cs �d�m, sztepp koreogr�fus Hajdu Anita)



Hars�nyi Attila - Eperjesi Erika  

Varga Andrea

Eperjesi Erika - Papp Endre

Czvikker Lilla, R�zsa Kriszti�n �s a Miskolci Balett

Sz�veg�t �rta Alfred Gr�nwald �s Frizt L�hner Beda
Ford�totta: Heltai Jen�
�tdolgozta: Romh�nyi J�zsef

A "Kicsike, vigy�zzon..."�s a "My golden Baby" dalok sz�veg�r�ja Harmath Imre,
a "How do you do du, du, du" dal sz�veg�r�ja Mih�ly Istv�n.
Az Umpa �gyn�ks�g enged�ly�vel

Lord Henry: Hars�nyi Attila J�szai-d�jas / Szs�cs Artur
Madeleine, a feles�ge: Eperjesi Erika / Bord�s Barbara m. v.
Daisy Parker, Madeleine unokatestv�re: Czvikker Lilla
Musztafa bej: R�zsa Kriszti�n
La Tangolita, braz�liai t�ncosn�: Varga Andrea
Jacob Wilson �gyv�d: Papp Endre / Feczesin Krist�f
Margaret, riporter: Kerekes Val�ria
Pomerol, a Savoy f�pinc�re: Keresztes S�ndor
Archie, komornyik: Szegedi Dezs� J�szai-d�jas
Pomerol seg�dje: Kriston Mil�n
Charlie: Visnyiczky Bence
Michael: Osv�th Tibor
Lili: Jambrik Bogl�rka
Mr. Albert: Bolla D�niel
Musztafa-bej hat feles�ge:
Carmensita, spanyol: Mohai Cintia
Akemi, jap�n: Sz�cs Bogl�rka
Oxana, orosz: Kozma Johanna
Alix, cseh: Harangoz� Lili
Gr�ti, n�met: Kocsis Andrea
Mariska, magyar: Kepess Bogl�rka
Chaplin: F�zi Attila

K�zrem�k�dik
a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z zenekara, �nekkara �s a Miskolci Balett

D�szlettervez�: Cziegler Bal�zs
Jelmeztervez�: Kov�cs Andrea
Vide�, l�tv�ny: Hajdufi P�ter
Dramaturg: Sz�cs Artur
Zenei vezet�: Cser �d�m
Hangtervez�: Ditzmann Tam�s
Koreogr�fus: Kocsis Andrea, Luk�cs �d�m
Sztepp koreogr�fus: Hajdu Anita
Karvezet�: Pataki G�bor
Korrepet�tor: R�kai Andr�s
S�g�: Fekete Zsolt, Reiter Krisztina
�gyel�: Orehovszky Zs�fia
Rendez�asszisztens: Gadus Dorka

Vez�nyel: Cser �d�m / Philippe de Chalendar

Rendez�: Sz�cs Artur