Fot�: mnsz-blog

Messzir�l ker�lt�l Miskolcra, szegedi sz�rmaz�s� vagy.

Nem zen�sz csal�d a mienk, de a n�gy testv�r mindegyike tanult zongor�zni. �n felv�teliztem is a konzervat�riumba, s azt elv�gezve, nem zongora szakkal mentem tov�bb, hanem zenetudom�nyi szakra, Pestre. Akkor m�g �lt Kro� Gy�rgy (* zenekritikus �s zenet�rt�n�sz) � vett fel, 18 �vesen. Ez nem s�r�n fordul el�, a zenetudom�nyi szakot �ltal�ban m�soddiplom�sk�nt, karmesterek, egyh�zzen�szek vagy m�r diplom�s heged�s�k szokt�k felvenni. Engem �rdekelt a zenet�rt�net is, elv�geztem. De �vet �s szakdolgozatot is halasztottam, megsz�nt az iskolal�togat�s jogviszonyom. Akkor volt utolj�ra k�telez� katonas�g. Beh�vtak, de mondt�k, hogy k�rv�nyezhetek polg�ri szolg�latos lehet�s�get. Az akkor m�g egy�ltal�n nem opera�nekes R�cz Rita, az �cs�m bar�ti t�rsas�g�hoz tartozott, � mondta, hogy Oberfrank P�ter, a szegedi sz�nh�z zeneigazgat�ja korrepetitort keres. Belen�ttem a sz�nh�zba az�ltal, hogy a katonas�g miatt ott kellett elkezdeni dolgozni. Teh�t m�g csak azt se mondan�m, hogy �n gyerekkoromban meg�r�ltem volna a sz�nh�z�rt vagy a vok�lis zen��rt. Ha hallgattam is klasszikus zen�t, ink�bb instrument�list. 2001. augusztus 4-�n ker�ltem oda. Nem volt k�l�n�sebb vizsg�ztat�s, akkor ment ott Szokolay S�ndor oper�ja, a V�rn�sz, leh�zt�k a vasf�gg�nyt, kitolt�k a Yamaha zongor�t, be�ltett�k egym�s mell� a dupla szereposzt�st �s P�ter elkezdett vez�nyelni. �gy negyvenk�t oldalig b�rtam k�vetni azt a hatsz�zh�sz oldalas zongorakivonatot. �rdekess�gk�nt jegyzem itt meg a n�lunk az elm�lt �vadban bemutatott Mozart opera, a Figaro h�zass�ga kapcs�n, hogy nagyon meg�r�lt�nk egym�snak Vad�sz D�niellel, aki a Co-Opera igazgat�ja (* a miskolci Figaro a Co-Opera �s az MNSZ k�z�s produkci�ja volt). Abban az �vben, amikor �n katonak�nt felv�teliztem, �t vett�k m�g fel Szegedre, tenorist�nak. Azt�n abbahagyta az �nekl�st. A premier alkalm�b�l �sszefutottunk. A szegedi sz�nh�zban azut�n, hogy ezt a V�rn�sz dolgot nem siker�lt r�gt�n megugrani, az els� darab, amit kellett csin�lni – n�met karmesterrel, holland rendez�vel, lent az �rokban �s akkor �n m�g nem tudtam, mennyire nem mindegy, hogy az ember l�tja a sz�npadot, vagy nem – Richard Strauss: Ariadne auf Naxos (Ariadn� Naxoszban) c�m� oper�ja volt. Na most, az sem egy kezd� korrepetitori feladat, de �n nem tudtam, hogy ez most egy t�l neh�z dolog, csak pr�b�ltam megfelelni. Teh�t nem v�geztem korrepetitor szakot, hanem sz�p lassan az �let tan�tott meg r�. G�bor G�za, Vajda J�lia, akik Szegeden voltak, vel�k dolgoztam sokat. �s ahogy teltek az �vek, ott volt az Armel Opera Fesztiv�l, ott is dolgoztam, 2008-t�l a Szabadt�ri J�t�kokon is, ahol abban az id�ben Kessely�k Gergely volt a m�v�szeti vezet�. Miskolcra v�g�l �gy ker�ltem, hogy 2012-ben Cser �d�m lett itt a zeneigazgat� (*ennek t�rt�net�t l�sd a vele k�sz�lt besz�lget�sben, !). � is szegedi, s�t, mi ugyanabba az �vod�ba, majd �ltal�nos iskol�ba j�rtunk. 2013-ban volt m�soron Verdi Nabucco c�m� oper�ja. �d�m k�r�s�re elj�ttem vend�g korrepetitornak, eredetileg csak erre az egy produkci�ra. De m�r azon a tavaszon csin�ltam Huszka operettj�t, a Lili b�r�n�t is �s sz�p lassan egyre t�bb miskolci munk�m volt, m�g egyszer egym�s ut�n j�tt kett�, a Rigoletto (Verdi) �s a Titkos h�zass�g (Cimarosa). T�bb mint k�t h�napra kellett volna elk�rnem magam Szegedr�l. Nem akartak elengedni, f�lmondtam. Egy darabig m�g szabad�sz� voltam, majd tag lettem.

Visszat�rve m�g Szegedhez, ott megkaptad a Vaszy Viktor-d�jat. Ezt egykori zeneigazgat�ja, karmester eml�k�re alap�totta a sz�nh�z, a zen�s tagozatn�l ny�jtott kiv�l� m�v�szi teljes�tm�nyek elismer�s�re. Oda�t�l�se a tagozat m�v�szeinek titkos szavaz�s�val t�rt�nik.

Pont abban az �vben, valahogy elfogytak mell�lem a korrepetitorok a sz�nh�zban, mindenki vagy elment a konziba tan�tani, vagy ott korrepetitor �ll�st v�llalni. Egyed�l voltam �s m�r nem csak az oper�t meg az operettet kellett vinni v�gig, eg�sz �vben, hanem mindent, zen�s darabot, musicalt. Gyakorlatilag mindenki velem tal�lkozott minden produkci�ban.

Miben m�s opera�nekesekkel dolgozni, mint sz�n�szekkel?

Az opera�nekessel lehet sz�m�tani arra, hogy v�gzett iskol�t (adott esetben ak�r szereptud�ssal j�n). Ha azt mondom, hogy k�tvonalas d-r�l induljon m�r, ne e-r�l, akkor � azt tudni fogja, mert tanulta. Egy sz�n�szt�l ez nem elv�rhat�, neki nem ez a szakk�pes�t�se. �gyhogy eg�szen m�s fog�sokat kell alkalmazni. �k sokkal ink�bb tanulnak f�l ut�n. Sokkal jobban tudja az ember a ritmikai elv�r�sokat sz�monk�rni, ha helyzethez k�ti, ha besz�lget�nk arr�l, hogy � �ppen ott a szerepen bel�l mit csin�l. P�ld�ul megbesz�lj�k, hogy most volt egy v�gszavad a m�sik szerepl�t�l, amit�l te nagyon d�h�s lett�l, nem? De! �s akkor meg van oldva. L�tsz�lag �gy t�nhet, hogy nehezebb vel�k dolgozni amiatt, hogy zenei diploma nincs a kez�kben, de sokszor pont ez�rt k�nnyebb �s sz�nh�zszer�bb, mert mindent az adott el�ad�shoz, a szerep form�l�s�hoz, �p�t�s�hez k�tnek. Sokkal ink�bb �rzik, hogy a szerep igazs�g�t kell megval�s�tani. Nyilv�n tisztelet a sz�mos kiv�telnek, de egy opera�nekessel el�fordulhat, hogy beleszeret a hangj�ba, �s nem felt�tlen�l annak akar megfelelni, hogy mi az igazs�ga annak az �ri�nak, amiben � ott meg kell nyilv�nuljon.
   Igaz�b�l most m�r opera�nekessel ritk�bban dolgozom, mert m�g Szegeden k�t-h�rom oper�t csin�ltam egy �vadban, itt �ltal�ban egyet. A vend�gk�nt �rkez� opera�nekesek pedig azok, akikkel az elm�lt 20 �v alatt sokat dolgoztunk �d�mmal, a Szegedi Szabadt�ri J�t�kokon, Miskolcon az Operafesztiv�lon, am�g volt.

A korrepetitornak kicsit pszichol�gusnak is kell lenni?

Tal�n az a legnehezebb, hogy ami t�nylegesen t�rt�nik, teh�t, hogy az ember kott�t olvas �s zongor�zik, betan�t egy szerepet, az m�g csak nem is a munka 50 sz�zal�ka, hanem az alap. �n egy pr�b�n n�zem a karmestert, n�zem a rendez�t, hogy mit akar, az �sszes szerepl�t �s az�rt a kott�t is. �s k�zben sokszor van az, hogy valakin l�tom, most h�rom darabban van benne �s m�g ide is j�nni kell – akkor meg kell tudni azt is besz�lni. �s ha l�tod valakin, hogy nem igaz�n j�n meg az �nbizalma, akkor t�nyleg elk�l egy kis pszichol�gusi r�hat�s, hogy figyelj, eddig megvagyunk, ez teljesen j�, m�g van h�rom h�t… mindenkivel mindig a nyugalmat kell k�pviselni. Vagy ha olyan dolgot csin�lunk, amit m�g soha. Mondjuk p�ld�ul, amikor G�sp�r Tiborral �s Szegedi Dezs�vel csin�ltuk a Zorba, a g�r�g musical v�ltozat�t. Az mind a kett�j�knek egy akkora c�mszerep volt, mint �nekes, hogy folyamatosan nyugtatni kell olyankor az embereket… �k foglalkozzanak a sz�n�szi feladattal, ezt meg majd �n megoldom. Nem lesz semmi gond.

Te vagy a biztos pont.

Az a legnagyobb k�l�nbs�g, mondjuk egy zeneiskolai munk�hoz k�pest – ezt mindig el szoktam mondani azoknak, akik tan�tanak �s abszol�t igazuk van, el lehet f�radni abban –, hogy a n�vend�k elv�gez 2-3 darabot f�l �v alatt, adnak r� egy jegyet. Megdics�rik vagy elmondj�k, hogy mi a hi�nyoss�g. Csak itt j�n t�bbsz�z ember �s meg fogja n�zni �lesben, itt m�r nem arr�l van sz�, hogy na j�, h�t majd legk�zelebb. Ha �n – aki nem viszi k�zvetlen�l a b�r�t a v�s�rra –, elkezdek idegeskedni vagy nyugtalankodni, hogyan v�rjam el t�le, hogy � nyugodtan �p�tse f�l a szerep�nek m�g azt a r�sz�t is, amir�l nekem egy�bk�nt van most m�r valamennyi tapasztalatom (hogy milyen dolog sz�n�sznek lenni), de egy�bk�nt nem az �n asztalom. Az a minimum, hogy megpr�b�lom megnyugtatni a dolog zenei r�sz�r�l, �s h�t ennek ellen�re elv�rni a teljes�t�st.

Az eml�tett Figaro h�zass�g�ban a sz�nh�z �nekkar�b�l sokan sz�l� szerepet kaptak.

Ott is ugyanaz a legnagyobb neh�zs�g, mint a sz�n�szekn�l, hogy nagyon m�s dolog zenekarral �nekelni vagy zongor�val. A zongora minden le�t�tt hanggal, azzal, hogy a kalap�cs meg�ti, ad egy ritmikai biztons�got. Ha egy von�skar sz�pen r�teszi a von�t �s megsz�lal, a sz�npadon azt sem tudja, honnan j�n a hang. Ezt meg kell besz�lni! Nem fogsz semmit se hallani az eg�szb�l, be leszel mikroportozva, csak a saj�t hangodat! Igyeksz�nk, hogy a monitoron j� legyen (Zen�s produkci�k szerepl�it seg�tik a monitorok, ezek k�z�l kett� a n�z�t�ren is l�that�, a k�t proscenium p�holyban, de van m�g t�bb mindk�t oldalon a takar�sban is, ezeken l�thatj�k a szerepl�k a zenekari �rokban vez�nyl� karmestert, hiszen a zene temp�j�hoz �nekl�s�kkel alkalmazkodni kell.), meg a hangos�t�kkal kell nagyon j�ba lenni, de az els�dleges az, hogy meg kell tan�tani �ket, hogy nem el�g hallani, n�zni kell a karmestert. Karmesterrel j�tszani, az eleve, egy zen�sznek is id�, mire megszokja. Hogy a kott�n k�v�l arra is figyelni kell, hogy egy�tt legyen. Nagyon univerz�liss� nevel�d�tt ki itt Miskolcon a csapat, mert t�nyleg eg�szen komoly feladatokat oldanak meg. A Producerek p�ld�ul nagyon h�z�s zenei anyag volt, de a J�zus Krisztus Szuperszt�r is, A Mester �s Margarita is, aminek a zeneigazgat�nk, Cser �d�m �rta a zen�j�t.  � egy kort�rs zeneszerz�, nem fog egyszer�eket �rni...

Az egyik el�ad�st a takar�sb�l n�ztem �s figyeltem az �nekkart, l�tszott, mennyire tudat�ban vannak feladatuk fontoss�g�nak.

Sz�cs Artur rendez� mondta, hogy a k�rust mindenk�pp szeretn� alkalmazni. Mire �d�m azzal v�laszolt, hogy de akkor ne csak k�rus legyen, hanem k�rj�k meg Fogarasi Tam�st is, aki j�tszik szaxofonon, klarin�ton �s akkor azzal egy j� kontrasztot lehet csin�lni, van egy kis instrument�lis zene is, de nincs teljes zenekar, teh�t nem lesz �tk�z�s a sz�nh�z m�sorrendj�ben.
   Rengeteg dolgot kell figyelembe venni. Majdnem mindig maximumon m�k�d�nk, f�ggetlen�l att�l, hogy milyenek az egyes produkci�k k�vetelm�nyei, ha nagyon nehezek, akkor is. Miskolcon mind a zen�szek, mind a k�rustagok, ha b�rmi olyan feladat van, ami nem a szokv�nyos operett-musical-opera h�romsz�g, �llnak el�be, a saj�t �gy�knek tekintik �s odateszik magukat, de rengeteg egyeztet�st ig�nyel, ki �r r�, ki nem.
   �n p�ld�ul �ltem volna be a Gy�vuska pr�b�ira, hogy seg�tsek N�ndinak (* Nagy N�ndor korrepetitor), mert ott is nyolcemberes zenekar van, teh�t a zenekari pr�b�kat el kellett kezdeni. De k�zben kider�lt, hogy benne vagyok a Tat�rok cig�ny zenekar�ban is (mert tat�rok, cig�nyok meg magyarok lesznek). Akkor ott volt egy �r�s pr�b�m, de este recitativozni kellett a Figaro el�ad�son, m�snap ugyanez volt, este ott kelett lennem, de az�rt, ha r��rek, n�zzek be a Gy�vuska pr�b�j�ra is.
   Csin�ltunk nagyon sok opera beavat� el�ad�st, a k�rus tagjaival. A Figaro kapcs�n az volt benn�nk, szerintem �d�mban is, hogy nagyon sz�vesen megcsin�ljuk vel�k, de ez feln�tt, nagysz�npadi produkci�, nem lehet olyan, mintha egy beavat� el�ad�son lenn�k. Biztosan �ll�thatom, hogy az aggodalmunk elt�nt. Az nagyon nagy szerencse, hogy Herczenik Anna �s Cseh Antal (Susanne �s Figaro) ismert�k �ket, hiszen nem el�sz�r vend�gszerepeltek itt �s sokat seg�tettek nekik. Kendi Lajos (a gr�f) volt m�g a vend�g, s azon k�v�l Rost Andrea kurzus�nak n�vend�kei voltak �s t�l�nk Eperjesi Erika (Marcellina), aki hib�tlan volt az els� perct�l kezdve �s a k�rus tagjai. Remek volt Zamat�cky Florianna (Cherubino), Valentina Puscas (Rosina), Kacseny�k G�bor elk�peszt�en j� Basilio, Tisza Lajos nagyon j� Don Curzio volt, Kolozsi Bal�zs csak annyiban m�s kateg�ria, hogy � el�g sokszor �nekelt m�r kisebb szerepeket… Azt kell mondanom, hogy ez a g�rda k�zel �llt ahhoz, amit Szab� M�t�, a rendez� elk�pzelt �s amit�l ez v�gj�t�k. K�rustagjainknak ugyan k�pviselni�k kell a klasszikus zenei magas min�s�get, de �vek �ta nem abban a min�s�gben haszn�ljuk �ket, nem azt gyakorolj�k. �gy azt�n az volt a k�rd�s, mikor j�nnek r�, hogy na most viszont lehet. Akkor most megmutatom, hogy �n ki vagyok. R�j�ttek!

Te alapvet�en billenty�s�k�n j�tszol. De a Tat�rokban harmonik�zol �s erre m�r kor�bbi p�lda is volt.

A Kauk�zusi kr�tak�rben Sz�cs Artur azt �lmodta meg, az lenne a legegyszer�bb, ha egyetlen zen�sz lenne.  �n harmonik�ztam r�gen, m�g a kilencvenes �vekben, de h�t igaz�b�l csak a dallamot j�tszottam, teh�t az�rt basszus gombokkal nem vagyok akkora cs�sz�r, csak kellett valaki egy zenekarba, ahol �r n�pzen�t j�tszottak. Akkor m�g ez nem volt annyira trendi, mi kezdt�k el m�g Szegeden, meg a balk�ni, bolg�r, rom�n n�pzen�t. Ennyire tudok harmonik�zni, de megoldottam.
   Volt olyan is, hogy a Pillang�kisasszonyban nekem kellett meg�tni az �ri�s gongot a takar�sban, mert nem volt r� ember. Az, hogy �gy sz�laljon meg kint, hogy az egy ilyen vel�tr�z� dolog legyen, az fizik�lisan kem�ny volt.

Teh�t l�thatott m�r a k�z�ns�g a sz�npadon, zen�szk�nt, de nem csak �gy…



Fot�: G�los Mih�ly Samu

Az els� sz�npadi jelenl�tem Feydeau: A h�ly�je c�m� boh�zat�ban volt. Artur szerette volna, ha benne lenn�k. Mondtam, hogy b�rmit lehet, csak a zongor�t nagyon ne hagyjam el. Ki lett teh�t tal�lva, hogy �n egy zongorahangol� leszek. A f�pr�bah�t keddj�n tudatta velem, hogy akkor �gy kezd�dne az el�ad�s, hogy „fogod magad, kil�psz a n�z�k el�, kapsz egy fejg�pet (* csak az adott szerepl�t megvil�g�t� k�r alak� f�nyt) �s elkezdesz nevetg�lni, eg�szen addig, am�g a k�z�ns�g nem viszonozza. Azut�n sz�tmegy a f�gg�ny, t�ncl�p�sekkel beh�tr�lsz, k�zben forog a forg�sz�npad m�g�tted, teh�t h�ttal r�l�psz, van az a h�t darab ajt� a sz�nen, azokat becsukod �s azt�n odamehetsz a zongor�hoz.” De enn�l egy�bk�nt nehezebb volt a Kauk�zusi kr�tak�rben, csak ott �lland�an velem volt a harmonika, amibe lehetett „kapaszkodni”. F�l kellett menni egy nagyon pici emelv�nyre, nyakamban k�t�llel, nyilv�n nem l�gtam rajta, de �gy kellett csin�lni, vaks�t�tben ott �llni negyed�r�t, m�g be�lt a k�z�ns�g. K�rdeztem Arturt:
– Besz�lt�k, hogy majd megmondod, mikor hol legyek. (Mert v�gig bent voltam a sz�nen, h�rom �s f�l �r�n �t.)
–  Mindig a legjobb helyen vagy. Hogy csin�lod?
– Megmondom neked �szint�n, igaz�b�l csak menek�l�k a gumik el�l (gumiabroncsokb�l �llt �ssze a d�szlet, amelyek leomlottak, sz�tgurultak), ahol tudom, hogy nem szokott j�nni, oda �llok.
   A Mester �s Margarit�ban h�rom szerepem is volt. A koldus, aki ellopja Hontalan ruh�it, az 1. rend�r �s Latunszkij, a kritikus, akivel siker�lt egy szintet �tl�pni, mert volt a Feydeau boh�zatban is egy-k�t szavam, de hogy az�rt most egy rendes vil�girodalmi remekm�ben, �n, a zongorista mondjak mondatokat, mint aki sz�n�sz… De majd sz�l a rendez�, ha valami nem tetszik neki - gondoltam, v�g�l is az � �tlete, sohasem �n k�ny�r�gtem az�rt, hogy sz�npadon legyek.

Zeneszerz�ssel is foglalkozol.

Alapvet�en zongoradarabokat szoktam �rni, saj�t magam kedv�re, k�zz�t�teli sz�nd�k n�lk�l, de volt p�ld�ul egy „M�sikember” c�m� el�ad�s (Vinnai Andr�s m�ve) Szegeden, amit Barn�k L�szl� rendezett, aki akkor m�g nem volt direktor, az volt az els� alkalom, hogy v�gigkompon�ltam egy eg�sz darabot, csell�val, zongor�val csin�ltam meg.
 
�s Miskolcon?

A t�ncosokkal besz�ltem m�r t�bbsz�r r�la, ha lesz erre egyszer m�d, k�sz�thetn�nek koreogr�fi�t a saj�t zongoradarabjaimra. Azok nem annyira kort�rs „elvakult” jelleg� dolgok, hogy ne lenne meg benn�k az az alapvet� �rz�kenys�g, ami esetleg inspir�l�an hathatna r�juk. Csak h�t ahhoz kell, hogy legyen id� meg helysz�n, de legal�bb egy j�t�ksz�nes produkci�t biztosan ki lehetne tal�lni.

K�v�ncsian v�rtam a sz�nh�z bicenten�rium�nak tisztelet�re bemutatand� el�ad�st, Kisfaludy K�roly: A tat�rok Magyarorsz�gban.

Nagyon izgalmas. Az eredeti darab sokkal szer�nyebb, annak a t�rt�net�t megtartva, el�g nagyszab�s� lett, „intergalaktikus” m�ret�. Legal�bb k�t dolga van benne mindenkinek, minden zenekari �s k�rustagnak �s a szerepl�g�rda is egy-k�t kiv�tellel gyakorlatilag mindenkit fel�lel.

Illik is, hogy egy ilyen jeles �vfordul� �nnepl�se m�lt� legyen.

Artur igaz�b�l azt szerette volna, ha mindenki, aki csak van, benne lehetne, mert a 200. �vad �nnepe a mi magunk �nnepl�se is. Az a k�t-h�rom ember, aki m�gsincs, akad�lyoztat�suk miatt, saj�t k�r�s�kre t�rt�nt.

Mivel tudsz kikapcsol�dni, amikor nem dolgozol? Megismerve nem lepne meg, ha erre a k�rd�sre v�laszolva is a zene ker�lne sz�ba.

Igaz�b�l olyankor szoktam kompon�lni �s kikapcsolni a fesz�lts�get, ami az�rt jelen van. Ha r�gen l�tott ismer�ssel tal�lkozol, megk�rdezi, mivel foglalkozol, a v�laszra j�n a reakci�: Jaj, de j� neked, akkor te azt csin�lsz, amit szeretsz. Ilyenkor szoktam mondani, hogy igen, csak nem azt a darabot j�tszom, ami �ppen eszembe jut �s nem akkor, amikor eszembe jut. Kell az�rt a munk�mhoz egy �ri�si kitart�s �s tiszt�ban kell lenni azzal, hogy ez nem egy exhibicionista szakma. Te az�rt dolgozol a hangszereddel a sz�nh�zban, hogy a sz�n�sz, a t�ncos meg tudja csin�lni a dolg�t, hogy a rendez� meg tudja rendezni a darabot, hogy a karmester �t tudja gondolni, mit fog k�rni a zenekart�l �s a k�rus mit, mihez k�pest tud gyakorolni. Sohasem r�lad van sz�. Ez�rt nem szokott m�k�dni, ha valaki nagyon j� zongorista, de nem �rti, a sz�nh�zban az, hogy borzalmasan tehets�ges, pont nem fog �rdekelni senkit, mert itt m�sra van sz�ks�g.
   Kompon�lni szoktam teh�t vagy zongor�zom, csak �gy. Vagy a feles�gemmel kij�runk Varb�ra, a t�hoz, a term�szetbe. De igaz�b�l gondolkodnom kell, vajon mit csin�lok akkor, ha nem dolgozom, mert nem tudom, mikor volt olyan utolj�ra.