Finum R�zsi igen nehezm�nyezn�, ha valaki „dehoneszt�l� nimbusszal aposztrof�ln�”. �n is �gy voln�k, ha valaki ezt tenn� A falu rossza miskolci el�ad�s�val, mert „van ebben a gondolatban elk�pzel�s” – nagyon is van, ami persze nem meglep�, az ellenkez�je volna az, hiszen „T�th Ede ut�n �s helyett” a Moh�csi testv�rek �rt�k a darabot. Dramaturg: Moh�csi Istv�n, rendez�: Moh�csi J�nos, J�szai-d�jas, �rdemes m�v�sz. Nem l�thattam az 1875-ben a f�v�rosi Nemzeti Sz�nh�zban bemutatott eredeti v�ltozatot (Finum R�zsi szerep�ben akkor Blaha Lujza l�pett fel), de nagyon k�v�ncsi voln�k r�. Nem az�rt, mert att�l v�rn�k t�bbet, hanem hogy egy-egy fordulata az eredetinek m�g hangs�lyosabban id�zze fel bennem a miskolci v�ltozat megold�sait. Sok�ig volt a hazai sz�npadok kedvenc reperto�r darabja, azut�n m�gis kikopott. Legfeljebb az �n vagyok a falu rossza, egyed�l kezdet� n�pies m�dal eml�keztetett r�, amelyet ma is �nekelnek m�g (az el�ad�sban is felhangzik, de ink�bb csak id�zet form�j�ban).     

Fot�k: �der Vera

   Egy�rtelm� nagy siker a h�rom �s f�l �r�s (a magam r�sz�r�l im�dom a hossz� el�ad�sokat) produkci�. Jegyet legfeljebb a p�holyok h�ts� sz�keire lehet kapni m�g egy-kett�t (ahonnan, ugye, nem l�tni a sz�npadot), m�r r�vid id�vel azut�n, hogy megny�lik a jegyv�s�rl�s lehet�s�ge. Rendk�v�l sz�rakoztat� az eg�sz, egyszerre n�pmesei, groteszk �s mellbev�g�an mai k�z�llapotainkra is utal�. Ha neh�z is esetleg elk�pzelni, hogy mindez harmonikus egys�gben lehet jelen egy el�ad�sban, bizony akkor is �gy van. Tess�k elmenni �s meggy�z�dni r�la! N�pmesei az egyes figur�k egyszer�, tiszta (vagy �ppen, hogy ellenkez�leg) alakja, sz�momra kifejezetten a mesevil�got id�z� az �jszakai lop�s jelenet�nek megold�sa, de enn�l a jelenetn�l (vagy ink�bb jelenetsorn�l) k�l�n hangs�lyozom az el�ad�sban mindv�gig, de itt koncentr�ltan jelenl�v� humort is. Groteszk, mert olyasmit l�tunk, ami nem lehet igaz, nem volna szabad, hogy az legyen, s m�gis valami megnyugtat� der� j�r �t benn�nket. Ebben nagy seg�ts�g a r�szben �sszev�logatott, r�szben eredeti �s az �rzelmek igen sz�les sk�l�j�t kifejez� zene is. (De a koreogr�fi�r�l – Kocsis Andrea �s Luk�cs �d�m munk�ja - sem feledkezz�nk meg!)  �s groteszk, de nagyon �lvezetes sokszor a nyelvezet, amib�l az els� mondatokban adtam is kis �zel�t�t. A mai k�z�llapotokra val� utal�s jelenl�t�t pedig a darab v�ge fel� Finum R�zsi sz�j�b�l elhangz� k�ts�gbeesett ki�lt�s �rz�kelteti tal�n legink�bb: Milyen orsz�g ez, ahol nem n�z�nk egym�s szem�be �s gy�l�lj�k egym�st?!
   Hogy a cselekm�nynek igaz�b�l nincs konkr�tan meghat�rozott ideje, az kit�nik Khell Zsolt remek d�szlet�b�l is, amelyben a m�lt �s a ma elemei egyar�nt feltal�lhat�ak. Remete Kriszta jelmezei jelzik azt is, kinek milyen helye van a falu hierarchi�j�ban.
   Az el�ad�s v�ge ak�r ism�t a n�pmes�k felemleget�s�re k�sztethet, amennyiben (�s boldogan �lnek, m�g meg nem haltak) a Moh�csi fiv�rek v�ltozat�ban – az eredetit�l elt�r�en – kiv�tel n�lk�l mindenki elnyeri azt a p�rt, akit v�gyott mag�nak.
 

  A nagyl�tsz�m� szerepl�g�rda minden tagj�nak van lehet�s�ge (persze term�szetesen nem egyforma m�rt�kben) arra, hogy ak�r hosszabb jelenetek sor�n, ak�r csak pillanatokban, de eml�kezetest ny�jtsanak.  
   G�sp�r Tibor, J�szai-d�jas, �rdemes m�v�sz b�r�ja pillanatok alatt tal�l megold�st minden probl�m�ra. Cinikus, ravasz, de sajn�latra m�lt� is tud lenni, amikor r�szedik �s ennek k�vetkezt�ben elveszti a faluban viselt posztj�t.  
   Boriska, a l�nya M�sz�ly Anna – tipikus „l�zerb�l” v�lik er�s, �ntudatos l�nny�.
   Lajos, a fia – Bodoky M�rk, tesze-tosza, m�l�, naiv, de kedves figura.
   R�zsa Kriszti�n (G�nd�r S�ndor), azaz a c�mszerepl� falu rossza a d�ht�l forrva em�szti mag�t, de f�lelmetes reakci�i, vesz�lyes fokos-csapkod�sai k�zben is �rezz�k, hogy az az igaz, amit a b�r� ki is mond r�la: val�j�ban, m�lyen, j� ember.
   �s j� ember Finum R�zsi – Czak� Julianna – is, aki mindenkin �tl�t, okos, len�z�st, b�nt�st, ha f�j is, fel�lemelkedve fogad.
   G�r�g L�szl�, J�szai-d�jas (Gonosz Pista) baktere �s egyben t�zolt�parancsnoka, aki 48-as honv�db�l v�lt azz�, aki, flegmas�ga �s lop�si szenved�lye m�g�tt m�lyen hordozza a szabads�gharc traum�j�t.
   Edvi Henrietta (B�tki Tercsi) kardos menyecsk�j�nek hat�rozotts�ga m�g�tt nem maradnak rejtve az �rzelmek sem.
   Fandl Ferenc �s Tegyi Korn�l (Cserebog�r J�ska, sz�l�p�sztor,  �s Feri, b�res) remek tri�t alkotnak Gonosz Pist�val. A m�sodik felvon�s gyakorlatilag az �v�k, nagy �rdem�k, hogy egy pillanatra sem �rezz�k hossz�nak, elny�jtottnak ezt a r�szt. Egy�gy� figur�juk igen mulats�gos. Tegyi Korn�l a hosszas, legink�bb n�ma, h�ztet�n kuksol�s k�zben is el�ri, hogy figyelj�nk r� is.
   Mellesleg Tariszny�sn� – M�hr �gi, J�szai-d�jas  kis szerepben is eml�kezetes megform�l�sa – �tlet�re � lesz az �j falu rossza, de egy�gy�s�ge akkor m�r bajt okoz.
   Tov�bbi, kisebb szerepekben is megmaradnak eml�kezet�nkben Gonoszn� – azaz Ruszn�k Adrienn m�g B�tki Tercsin�l is kardosabb, de ugyan�gy szeretni is tud� fels�ge, Szegedi Dezs�, J�szai-d�jas (a Makk Hetes kocsm�rosa, valamint az �r, a Seregek Ura) �s feles�ge szerep�ben Czvikker Lilla, Salat Lehel ha lehet jovi�lis, de ha kell, hat�rozottan int�zked� csendbiztosa, Farkas S�ndor tisztelend�je (�s egyben patikusa) „p�rhuzamot von�saival” �s az esem�nyek foly�s�t forgalomir�ny�t��hoz hasonl� karmozg�sokkal k�s�r�s�vel �s Kokics P�ter mindv�gig (zseni�lisan j�tszott) szinte �jult r�szegs�g�vel. Jutnak j� pillanatok N�dasy Erika �s Varga Andrea m�dos asszonyainak (�k M�hr �gival egy�tt valamif�le, a g�r�g trag�di�kra eml�keztet� k�rus szerepet t�ltenek be), Luk�cs �d�m bety�r�nak, Visnyiczki Bence gazd�j�nak.
   „Az Istent�l elrugaszkodott zenekar”: Kov�cs M�rton (heged�), M�ser �d�m (harmonika), Luk�cs Ferenc (cimbalom), Sz�p� Imre (b�g�)
   �gyel�: Budai R�ka, s�g�: B�r� Kl�ra, rendez�asszisztens: Fekete Zsolt.