Megszokhattuk m�r - �s j�l tett�k, ha meg is jegyezt�k -, hogy Eger ny�ri sz�nh�zi �let�ben a L�ceumban �s a V�rban visszat�r�en l�that� el�ad�sok mellett �vek �ta jelen vannak a Pincesz�nh�z produkci�i is. J�tsz�hely�k az �rsekkert.  Nincsenek falak, a park, a term�szet, f�k �s vir�gok veszik k�r�l a kis szabadt�ri sz�npadot, no meg a t�, amelynek b�k�i az idei programsorozatban egyenesen „c�mszerepl�kk�” l�ptek el�. Hogyan? Kis t�relmet, az is hamarosan kider�l!
  Ebben a k�rnyezetben - mik�zben nem feledkezhet�nk meg a n�h�ny �vvel ezel�tt �ppen itt l�tott Pom�d� kir�ly �j ruh�ja c�m� R�nki Gy�rgy oper�r�l - els� hall�sra megh�kkent�nek t�nhet sl�gereket felvonultat� zen�s j�t�kok mellett - Horribile dictu! – oper�t is bemutatni! M�rpedig a 2014-es ny�ri szezonban megtett�k �s rem�lj�k, ez a k�vetkez� �vekben is folytat�dni fog.
   Mondjuk el azonban azt is,  hogy az idei �s a kor�bbi �vek sor�n is igyekeztek a lehet�s�gekhez alkalmazkod�an, de nem megalkuv�an  nem csak v�ltozatos, de sz�nvonalas programmal szolg�lni, s�t k�l�nlegess�gekkel.
   Eger zenei �s sz�nh�zi �let�b�l   felt�n�en hi�nyzik az opera.  A sz�nh�zban sem tal�lkozhatunk vele (term�szetesen vend�gj�t�k j�hetne sz�ba �s kisebb l�tsz�m� kamaraoper�k), de ak�r koncertszer� el�ad�ssal sem valahol, b�r azt magam sem tartan�m az „igazi”-nak, hiszen szcen�roz�s �s j�t�k n�lk�l nincs meg a sz�nh�zi �lm�ny, az �l� hang var�zsa ny�jt csak t�bbletet egy lemez meghallgat�s�hoz k�pest. 
   �gy h�t ak�r azt is mondhatn�nk, missz�t teljes�t a Pincesz�nh�z, legf�k�ppen akkor, ha val�ban lesz folytat�s is.
   De ne felejts�k el azt sem, hogy kett�n �ll a v�s�r, ez esetben a m�sik f�l az a k�z�ns�g, amelynek p�rtolnia kell(ene) a kezdem�nyez�st.  (Egyetlen mondatnyi kit�r�: ez elmondhat� a L�ceum-beli Lump�ciusz Vagabundusz el�ad�ssal, az Agria Ny�ri J�t�kok produkci�j�val  kapcsolatban is, amely szint�n nemes alapanyagb�l  – Heltai Jen� – sz�letett �s ehhez k�pest szint�n t�bb figyelmet �rdemelt volna.)
   Az opera, mint m�faj sokakat elriaszt, noha az is igen gyakran kider�l, hogy soha sem pr�b�lt�k meg el��t�leteiket f�lretenni. Pedig tal�n egyszer s mindenkorra siker�lt is volna eloszlatni �ket, k�l�n�sen, ha els� alkalommal n�v�s, de  k�nnyen befogadhat�, igaz�n sz�rakoztat� oper�val tal�lkoztak volna, mint eset�nkben. Akadnak azut�n, akik nem tartanak el�gg�  el�kel�nek egy ilyen vid�ki, ny�ri, szabadt�ri opera el�ad�st. Csakis az Operah�zat, ha nagyon musz�j, akkor valamelyik nagy vid�ki  sz�nh�zunk operat�rsulat�nak produkci�j�t. Magam is szeretem az Operah�z �s egy hagyom�nyos, p�holysoros n�z�ter� sz�nh�z hangulat�t, akusztik�j�t, az ottani el�ad�sok var�zs�t, de igencsak sajn�lhatja, aki erre a m�sf�le ny�r�jszakai opera var�zslatra nem tud vagy nem akar nyitotts�got mutatni �s felt�telezi, hogy eleve nem is lehet sz�nvonalas.
   De t�r�nk r� v�gre konkr�tan arra is, mit l�ttunk!
  Az els� r�szben az Esk�dtsz�ki t�rgyal�s c�m� v�goper�t. A zeneszerz� Arthur Sullivan (1842-1900). �desapja katonakarmester, klarin�tos, �gy zen�vel tel�tett l�gk�rben n� fel. �szt�nd�jas a Kir�lyi Zeneakad�mi�n, tanul a lipcsei Konzervat�riumban. �r zsolt�rt, kant�t�t, k�s�r�zen�t, balett muzsik�t, de igazi h�rn�vre az angol operett �s opera vil�gh�r� k�pvisel�jek�nt tesz szert.  A librettista   W. S. Gilbert .  A t�rt�net tulajdonk�ppen  nem t�bb, mint egy kis tr�fa, egy boh�zat, a zene azonban felemeli �s az �br�zolt mulats�gos (val�ban l�tez�, mindenki �ltal ismert) figur�k mellett a meglep� z�r� fordulatot  is �gy fogalmazza meg, hogy azzal nem csak illusztr�l, hanem hozz� is tesz. Nem szeretn�k t�bbet el�rulni a cselekm�nyr�l, mert h�tha siker�l �sszel m�g valahol fedett helyen is bemutatni az el�ad�st , azokat is „becsalogatva”, akik most nem l�tt�k. A szereposzt�st azonban le�rom, hiszen olyan vid�man, olyan kedvvel vettek r�szt mindny�jan a j�t�kban, hogy �lvezet volt n�zni.
Felperes – Baranyi Anett
Alperes – Kecskem�ti R�bert
B�r� – Jenei G�bor
T�rv�nyszolga – Kolozsi Bal�zs
�gyv�d – T�t�s Roland
Esk�dtek: Demeter S�ndor, , G�r�g Patrik, Heged�s Rich�rd, Moln�r R�bert, M�rton Andr�s
Esk�dtn�k: Jambrik Bogl�rka, Kiss N�ra, Majl�th Marianna, Orth �va
Koszor�s l�nyok: Kurucz Zsuzsa, Vajda �va
Az el�ad�st (mindk�t r�sz�t)  Szatm�ri Gy�rgy, a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z sz�nm�v�sze rendezte. Nyilv�n a helysz�n adotts�gaihoz �s technikai korl�taihoz kellett alkalmazni a hangszerel�st – Reg�s Zsolt (miskolci sz�nh�z) munk�ja – s a rendez�snek pedig mindehhez alkalmazkodnia kellett. K�nnyed, s�t j� �rtelemben laza  �s humoros az el�ad�s,  �nek, gesztusok, mimika, mozg�s kellemes �sszhangj�t megteremtve, id�nk�nt  „id�zetekkel” utalva a cselekm�ny eredeti kor�n t�ll�pve  a m�ra is.
   Az este m�sodik r�sz�ben egy  eredetileg pr�zai kabar�tr�f�nak sz�letett m�vet l�thattunk. �r�ja L�szl� Mikl�s. �jf�li operabemutat� a c�me, de mindenki csak �gy ismeri ink�bb: Mama, fogj�l n�kem b�k�t (daloljunk vagy l�jek?)...  �gy �rtend� teh�t a kis v�zi �llatk�k c�mszerepe �s �k id�nk�nt igyekeztek is kuruttyol�sukkal, brekeg�s�kkel hangot adni v�lem�ny�knek. Ez is hozz� tartozhat a ny�ri sz�nh�zi este var�zs�hoz! A  zen�s v�ltozat, az opera par�dia muzsik�j�t Vujicsics Tiham�r kompon�lta. A fent m�r felsorolt szerepl�k�n k�v�l (akik valamennyien sz�nre l�ptek ebben a r�szben is) meg kell eml�ten�nk Reg�s Zsoltot, mint �r�lt zeneszerz�t �s  Bar�th Zolt�nt, mint sz�nigazgat�t.  
   A Pincesz�nh�z kezdem�nyez�se, az operam�faj �l� jelenl�t�nek megteremt�se Egerben mindenk�ppen  figyelmet �s t�mogat�st �rdemel. Rem�nykedj�nk a folytat�sban!


Ez az �r�s a polusonline.com-on is olvashat�.