A fenti c�mmel tal�ltam egy �rdekes fejteget�st a Miskolcon megjelen� „Szinh�zi Lapok” egyik 100 �vvel ezel�tti sz�m�ban. Az �r�s �sszeveti az irodalom �s a sz�nh�z nagy t�megekre val� hat�s�t. El�bbire vonatkoz� meg�llap�t�saival ugyan szem�ly szerint nem mindenben azonosulok, az ut�bbira vonatkoz�kkal viszont csaknem teljes m�rt�kben.
 

N�ha nem is annyira m�v�szet, mint ink�bb �lelmess�g, rekl�m dolga. — Nem mindig az igazi m�v�sz n�pszer�. Ezzel a meg�llap�t�ssal nem akarok �ltal�nos�tani. Mert p�ld�ul a sz�n�sz m�v�szete term�szet�n�l fogva mag�ban hordja a n�pszer�s�g csir�j�t. Igaz�n n�pszer� csak sz�n�sz lehet, mert az � m�v�szete �ll legk�zelebb a nagy t�meg sz�v�hez. A legszuggeszt�vebb hat�s� m�v�szet a sz�n�szet, a legtetszet�sebb, a legk�nnyebben fel�lelhet�. Az olvasm�ny, a k�nyv, a vers egy eg�sz k�l�n f�lk�sz�lts�get k�vetel ahhoz, hogy az igaz�n �rt�kes irodalmat a nagy t�meghez k�zelebb vigy�k. Az alkalom lehet�s�ge is csek�lyebb az irodalom sz�ps�geinek megismer�s�re, mint a sz�n�szet nagyszer� csod�inak �lvez�s�re. K�pr�zatos �lomvil�g a sz�npadi j�t�k, amelynek �lvez�se k�zben azt a tapasztalatot sz�rhetj�k le, hogy minden sz�nh�zat l�togat�, abban a pillanatban, amelyben be�l a n�z�t�rre, legal�bbis lelk�ben, gyerekk� nemes�l. A sz�npad a maga mindink�bb fejl�d� k�ls� dekorat�v hat�saival elk�b�tja, elvonja minden egy�bt�l, ami �let�nek gondokkal, szomor�s�gokkal terhelt r�sz�t jelenti. A n�z� figyeli a muzsik�t, az �rdekes, sz�nesen v�ltakoz� k�peket �s — ha igaz�n lelk�vel cs�ng az el�ad�son — nem marad egy pillanat ideje sem arra, hogy sz�rke, nyomaszt� f�radts�gba s�llyedjen vissza. Eg�szen m�sk�p �ll a dolog a k�nyvvel, vagy a k�ppel. Ha az olvas� vagy a k�pet, szobrot n�z� bels� hangulata nem olyan, amely zavartalan, tiszta �lvezetet tesz lehet�v�, �gy a leg�rdekesebb, a legirodalmibb k�nyv olvas�sa k�zben is csakhamar azon kapja mag�t a m� �lvez�je, hogy tulajdonk�pen eg�szen t�vol, elvontatottan �l � most att�l, amit az �r� mes�l, mert a gondolatai rabok, a k�rlelhetetlen �let bilincsbe vert rabjai. A sz�npad leny�g�z� ereje eredm�nyezi azt�n azt, hogy a sz�n�sz csakhamar belecs�ppen a k�z�ns�g szeretet�be, a sz�nh�zba j�r� k�z�ns�g m�g egy eg�szen epiz�dszerepet j�tsz� sz�n�sz nev�t is megjegyzi, ha j�l mulatott rajta, vagy er�teljes m�v�szi alak�t�st l�tott t�le. Nem igy van ez az �r�kn�l. Az �r�k k�z�l csak az igaz�n nagyok neveit ismeri a k�z�ns�g. Ak�rh�ny embert, aki sokat olvas — lehet, hogy nem eleget —, megk�rdeztem, kik a kedvenc �r�i, bizony vajmi ritk�n kaptam olyan feleletet, hogy valamelyik eg�szen fiatal, vagy legal�bbis 10 —12 �ves (* �rtsd: annyi ideje publik�l�!) �r� volna az a szerencs�s kiv�lasztott, akit szeretet�be fogadott. Az emberek kit�n� verseket vagy novell�kat olvasnak �s m�r a k�vetkez� �t percben nem tudj�k, hogy ki volt a sz�p �r�sm� szerz�je. Egy hosszabb l�legzet� �r�sm�n�l, p�ld�ul a reg�nyn�l m�g megt�rt�nik, hogy eg�szen ismeretlen ember is egy csap�sra kedveltt� �s n�pszer�v� tudja tenni a nev�t. De egy �ltal�nos, nagy, sz�lesk�r� n�pszer�s�gr�l csak a sz�n�szetn�l lehet sz�. Ezt az el�ny�t a sz�npadi m�v�szetnek az egy�b m�v�szetekkel szemben nem lehet teljesen a szem�lyi hi�s�g jav�ra k�nyvelni. Mert igaz ugyan, hogy az igazi m�v�szet �nmag�ban �li ki mag�t, �ltet�je nem egyed�l a k�ls� megbecs�ltet�s, viszont a n�pszer�s�g a maga serkent� erej�vel — mindaddig, m�g �ltala el nem b�zza mag�t a m�v�sz — sokban j�rul hozz� a fejl�d�s fokoz�s�hoz, a produktivit�s min�l t�k�letesebb� �regb�t�s�re.