Nagy dolog az, ha �j magyar opera sz�letik, �s nagy dolog, ha seg�thet a m�faj ir�nti el��t�letek oszlat�s�ban.
   Kedves, fiatal, k�z�piskol�s bar�tom, B. (nem mintha titok volna a neve �s bizony�ra nem haragudna, ha ki�rn�m, de nem ezt most a legl�nyegesebb) azt mondja, megn�zi m�g egyszer. B�r a Bajazz�k �llt k�zelebb hozz�, hajlik r�, hogy adjon neki �jabb es�lyt. Van teh�t rem�ny!
   A klasszikus oper�val is az a helyzet, hogy ink�bb ritkas�g, b�r megesik, hogy valaki �let�ben el�sz�r r�szt vesz egy operael�ad�son �s azonnal �r�kre meg is fogja a m�faj. �ppen ez�rt nem mindegy az sem, hogy melyik opera lesz �let�ben az els�. Nemigen kellene mondjuk W�gnerrel kezdeni, ink�bb Mozarttal, Verdi, Puccini… �s akkor j�n a kort�rs opera, ami eg�szen m�s hangz�s, m�s a zenei formanyelv, nem olyan simul�kony, sokszor ink�bb felkavar�, �sszer�z�, zaklatott – abba is bele kell szokni ahhoz, hogy az ember kedvelje – �s ugyan�gy nem mindegy, melyik lesz az els�.  
   A kort�rs egyfelvon�sos az este els� fel�t t�lti ki, majd a sz�net ut�n Leoncavallo Bajazz�kja k�vetkezik. A kett� szorosan �sszekapcsol�dik, Cser �d�m (a blog kor�bbi interj�j�t vele  olvashatj�k) zeneszerz�, karmester, a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z zeneigazgat�j�nak Atelier c�m� oper�ja (a sz�vegk�nyvet Ari-Nagy Barbara dramaturg �rta a szerz� �s Szab� M�t� rendez� v�zlat�nak felhaszn�l�s�val) sz�nh�z a sz�nh�zban t�rt�netk�nt abba a munk�ba enged bepillant�st, ami egy bemutat�t megel�z. �s ez m�ris �rdekl�d�st kelt a n�z�ben.
   Az este k�t r�sze k�zti szoros tartalmi kapcsolat pedig azt is eredm�nyezi, hogy a l�tv�ny, d�szlet is kapcsol�dik. Horesnyi Bal�zs munk�j�ban a mindk�t r�szben jelenl�v� elemek – bele�rtve a vet�t�st is – vizu�lisan is egys�gbe fogj�k a kort�rs �s a klasszikus m�vet.
   Az Atelier cselekm�nye szerint a sz�nh�zban a Bajazz�k bemutat�j�ra k�sz�lnek, a szerepl�k a sz�nt�rsulat tagjai, m�v�szek �s h�tt�rmunk�sok. Igen �m, de krimibe ill� v�ratlan fordulatk�nt kider�l, hogy elt�nt a primadonna. Ett�l a pillanat�l kezdve mindenki azon izgul �s dolgozik – felkutat�s�n t�l –, hogy az el�ad�st megments�k, s nem csak kulisszatitkok t�rulnak fel, szakmai vit�knak lehet�nk tan�i, hanem a szerepl�k jellem�t �s egym�shoz val� viszonyukat (ami ak�r az el�ad�s sors�ra vagy milyens�g�re is hathat) is megismerj�k. �me, h�t ilyen a n�z� el�tt m�skor rejtve marad� t�rsulati l�t, ilyen egy t�rsulat, Milyen is? H�t olyan, mint a mi k�rnyezet�nk, hasonl� emberi gondokkal, igyekezetekkel, v�gyakkal. „Sz�nh�z az eg�sz vil�g. �s sz�n�sz benne minden f�rfi �s n�.” (Shakespeare) De meg is ford�thatjuk. Benne minden sz�n�sz (f�rfi �s n�) – individuum, akkor is, ha egy�nis�g�t al�rendeli a k�z�s c�lnak, a produkci�nak. 
   A zene oly m�don mai �s oly m�don t�kr�zi a cselekm�ny, a sz�veg izgalm�t, lend�let�t, amivel fog�dz� lehet a kort�rs opera megkedvel�s�hez, ha egy�bk�nt megvan a hallgat�ban a kell� nyitotts�g, net�n m�g arra is hajland�, mint fiatal bar�tom, B., hogy m�sodszor is �zlelgesse, ismerkedjen vele. V�ltozatoss�g, lend�let, er�s dr�mai hat�s, misztikum (a rabl�vez�r ballada), zenei id�zetek a Bajazz�kb�l – tal�n ezek a f�bb jellemz�k, amelyekb�l �ssze�ll Cser �d�m hat�sos zen�j�nek sz�vete.
   Az est m�sodik r�sze, a klasszikus dallamvil�g eg�szen m�s (vide�s �zel�t� a Bajazz�kb�l  ), de hallgat�sa k�zben ott van a tudatalattinkban az els� r�sz �lm�nye is, �gy kapva kort�rs �s klasszikus egys�gek�nt komplex operai �lm�nyt.

(Az mnsz-blog fot�i �s vide�felv�tele a bemutat�t k�t nappal megel�z� pr�b�n k�sz�ltek.