Operett

Bemutat�: 2020.09.18., Nagysz�nh�z / A besz�mol� a bemutat� el�ad�sr�l k�sz�lt.

* Ez az �r�s a pannonhirnok.com port�lon is megjelent. 

   �brah�m P�l rev�operettj�nek (jazzoperettj�nek) zen�je „k�l�n�s �z�, cs�p�sen modern, lefokozottan �rzelmes, visszafojtva erotikus, ritmus-villamoss�ggal tel�tett” mondja az 1960-as Operettek k�nyve. S val�ban, ma is friss, nagyhat�s�, dalai k�z�l t�bb mindm�ig vil�gsl�ger.
   Szem�ly szerint nekem nagy kedvencem, nem volt k�ts�ges, hogy a j�rv�ny m�sodik hull�ma ellen�re l�tnom kell, v�llalva a t�vols�gi t�megk�zleked�st – ugyanakkor ez a helyzet magyar�zza, hogy a k�t szereposzt�sb�l csak az egyiket tudtam megn�zni, holott illend� volna mindkett�r�l sz�lni – ez�rt Eperjesi Erik�t�l, Hars�nyi Attil�t�l, Papp Endr�t�l eln�z�st is kell k�rnem, de G�los Mih�ly Samu fot�in �k l�that�k.
   L�ttam Berlinben, nagyszab�s�, extravag�nsan meglep� produkci�ban, l�ttam Tallinnban, ink�bb kamara-jelleg� el�ad�sk�nt, t�nckar n�lk�l, s mindkett� er�nyeit megtal�ltam Miskolcon, ahol a k�t felfog�s mintha �tv�z�dne. M�ghozz� oly m�don, hogy a konzervat�v �zl�s� operettkedvel�k sem �reznek csal�d�st, s az �j�t�sokra fog�kony k�z�ns�g (m�s megk�zel�t�sben az id�sebb �s fiatalabb koroszt�ly) sem �rzi, hogy nem kapta meg, amire v�rt.
   A l�tv�nyvil�g, Cziegler Bal�zs egyszer�, letisztult elemekb�l �p�tkez�, eleg�ns d�szlete, Kov�cs Andrea jelmezei m�r megalapozz�k a c�mben eml�tett kett�s �rz�st. Operettet �ltal�ban �gy n�z�nk, hogy minden, amit l�tunk vonz�, nagyon kedves mese – de nem t�bb ann�l. A miskolci B�l a Savoyban azzal t�bb, hogy a nagyon k�nnyednek hat�, magukkal ragad� r�szletek k�zben is �rz�dik: igenis komoly emberi �rz�sek, sorsok t�rulnak el�nk. Ez�rt azut�n b�r a mi k�r�lm�nyeink �s lehet�s�geink nagy val�sz�n�s�ggel soha nem fordulnak olyanra, hogy a nagyvil�gi h�lgyek �s urak t�rsas�g�nak tagjai lehess�nk, r�szt vehess�nk p�ld�ul a Savoy nagyszab�s� b�lj�n, nem t�veszt meg a csillog�s, gondjaik, f�lelmeik, �r�meik ugyanolyanok, mint magunknak, nem irigyelj�k �ket, sokkal ink�bb �rz�nk egy�tt vel�k.
   Sz�cs Artur (Lord Henry) azt sejteti, hogy a bar�tai �ltal veszedelmes n�cs�b�szk�nt ismert �s elk�nyvelt id�szaka ink�bb keres�s, felk�sz�l�s volt a megtal�lni v�gyott igazi szerelemre, a m�lt� t�rs oldal�n val� meg�llapod�sra. Bord�s Barbara (m. v.), Madeleine, a megtal�lt t�rsk�nt, feles�gk�nt szem�lyis�g�b�l fakad� tiszta egyszer�s�ggel, h�s�ggel �ll mellette. S amikor a m�lt k�s�rtetek�nt megjelenik La Tangolita – Varga Andrea -, mindketten �sszezavarodnak b�r, de Lord Henry is csak �mmel-�mmal, �szinte akar�s n�lk�l vesz r�szt a visszat�rt m�lt id�z�s�ben �s Madeleine sem hiszi sz�ve m�ly�n a f�rje h�tlens�g�t. Varga Andrea braz�liai t�ncosn�je k�ny�rtelen�l behajtja, ami a k�telezv�ny �rtelm�ben neki j�r, mik�zben kicsit elidegenedve vesz r�szt a maga kiharcolta szitu�ci�ban, filozofikus t�vols�gtart�ssal – ki gondoln� �ppen egy brazil t�ncosn�r�l – �s ir�ni�val szeml�lve az �letet.
   K�t olyan jelenet van, amelyekben megvan a vesz�ly, hogy a - nyugodtan mondhatjuk - m�r boh�zati szitu�ci� t�lz�sokra ragadtasson. Mindk�t esetben siker�lt elker�lni. Az egyik, amikor Lord Henrynek bar�tja, Musztafa bej seg�ts�g�vel valahogyan indokolnia kell, mi�rt k�nytelen mag�ra hagyni feles�g�t a n�sz�tjukr�l �ppen visszat�rve az els� �jszak�n. A Lord k�zd feles�ge ir�nti �rzelmei �s Tangolita ir�nti k�telezetts�ge ellentmond�s�nak feloldhatatlans�g�val. Musztafa azonban szabad, de �ppen azon �gyk�dik, hogy szabads�g�t feladhassa. Minden�ron ott kell lennie a b�lban, ahol majd tal�lkozhat a kiv�lasztottal. Bevet teh�t mindent. R�zsa Kriszti�n �gy oldja meg ezt a fergeteges jelenetet, hogy energiabombak�nt anim�lja �nmag�n k�v�l a k�z�ns�g nevet�izmait is, de a fentebb eml�tett buktat�t elker�lve a mag�n uralkodni alig tud� ember �szinte izgatotts�g�t �rz�kelj�k. A kiv�lasztott h�lgy nem m�s, mint Miss Daisy Parker – Czvikker Lilla nagyon intelligens, hat�rozott, haboz�s n�lk�l c�lra t�r� fiatal h�lgye a kisl�nyt is �rzi mag�ban.
   Van m�g egy fontosabb szerepl�. Feczesin Krist�fot figyelve Jacob Wilson �gyv�d megform�l�jak�nt el�sz�r arra a kedves gesztusra gondoltam, hogy a t�rsulatt�l oklevelet kapott els� operett-szerepe alkalm�b�l, elismerve, ezent�l nagyoperettekben is szerepet kaphat. Most m�r mi n�z�k is tan�s�thatjuk ezt. De volt m�g egy gondolat, ami ott motoszk�lt bennem, s meg is er�s�d�tt: mintha egy Sz�p Ern� darabb�l j�nne ez a fiatalember, nagyon �rz�keny, naiv hittel teli, m�g akkor is, amikor f�keveszett�l bolondoz� t�ncot j�r. A m�r eml�tett k�t vesz�lyes jelenet k�z�l a m�siknak (a szepar�ban) is � az egyik r�sztvev�je.   
   Valamennyi t�bbi szerepl� lehet�s�geit j�l kihaszn�l�, sz�nes karaktert teremtett, emelj�k ki k�z�l�k is Kerekes Val�ri�t!
   Az el�ad�s nem sz�k�lk�dik meglep� elemekben. Sz�vegbeli utal�sok („Egy k�szk�d�s az ember �lete” – az �n �s a kis�cs�m c�m� operettb�l), zenei id�zetek, Bizet Carmen c�m� oper�j�t�l a Cs�rd�skir�lyn�n �t Kazal L�szl� Cipz�r c�m� kupl�j�ig, Charlie Chaplin megjelen�se, Daisy �rkez�se a Savoy tet�terasz�ra... Sz�cs Artur dramaturg �s rendez� az eklektik�b�l �lvezetes egys�get teremtett. Az id�utaz�s jelenete (vide�, l�tv�ny: Hajdufi P�ter) pedig sz�momra azt mutatta, mennyivel szeg�nyesebb a mai nagyon leegyszer�s�d�tt, ugyanakkor hars�ny zenei (is) vil�g �s �zl�s, mint p�ld�ul �brah�m P�l�. Szerettem, hogy itt elhangzottak azok a dalok, amelyeket egy�bk�nt ki-kihagynak (How do you do du, Ma pezsg� pukkan, pezseg a v�r)… Operettr�l l�v�n sz�, term�szetesen a produkci� egyik legfontosabb alkot�eleme a zene, amelynek magas sz�nvonal� megsz�laltat�ja a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z zenekara �s �nekkara volt, ezen az est�n Philippe de Chalendar vez�nylet�vel. Rev�operettr�l l�v�n sz� a produkci� nagyon fontos alkot�ja a t�nckar. A Miskolci Balett remek�l teljes�tett a l�tv�nyos rev�k�pekben, s ne feledj�k megeml�teni azt sem, hogy a nem t�ncos szerepl�k is megtanultak a B�l a Savoyban kedv��rt szteppelni �s senki sem gondolta volna a n�z�t�ren, hogy eddig nem tudtak. (Koreogr�fus Kocsis Andrea �s Luk�cs �d�m, sztepp koreogr�fus Hajdu Anita)



Hars�nyi Attila - Eperjesi Erika  

Varga Andrea

Eperjesi Erika - Papp Endre

Czvikker Lilla, R�zsa Kriszti�n �s a Miskolci Balett

Sz�veg�t �rta Alfred Gr�nwald �s Frizt L�hner Beda
Ford�totta: Heltai Jen�
�tdolgozta: Romh�nyi J�zsef

A "Kicsike, vigy�zzon..."�s a "My golden Baby" dalok sz�veg�r�ja Harmath Imre,
a "How do you do du, du, du" dal sz�veg�r�ja Mih�ly Istv�n.
Az Umpa �gyn�ks�g enged�ly�vel

Lord Henry: Hars�nyi Attila J�szai-d�jas / Szs�cs Artur
Madeleine, a feles�ge: Eperjesi Erika / Bord�s Barbara m. v.
Daisy Parker, Madeleine unokatestv�re: Czvikker Lilla
Musztafa bej: R�zsa Kriszti�n
La Tangolita, braz�liai t�ncosn�: Varga Andrea
Jacob Wilson �gyv�d: Papp Endre / Feczesin Krist�f
Margaret, riporter: Kerekes Val�ria
Pomerol, a Savoy f�pinc�re: Keresztes S�ndor
Archie, komornyik: Szegedi Dezs� J�szai-d�jas
Pomerol seg�dje: Kriston Mil�n
Charlie: Visnyiczky Bence
Michael: Osv�th Tibor
Lili: Jambrik Bogl�rka
Mr. Albert: Bolla D�niel
Musztafa-bej hat feles�ge:
Carmensita, spanyol: Mohai Cintia
Akemi, jap�n: Sz�cs Bogl�rka
Oxana, orosz: Kozma Johanna
Alix, cseh: Harangoz� Lili
Gr�ti, n�met: Kocsis Andrea
Mariska, magyar: Kepess Bogl�rka
Chaplin: F�zi Attila

K�zrem�k�dik
a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z zenekara, �nekkara �s a Miskolci Balett

D�szlettervez�: Cziegler Bal�zs
Jelmeztervez�: Kov�cs Andrea
Vide�, l�tv�ny: Hajdufi P�ter
Dramaturg: Sz�cs Artur
Zenei vezet�: Cser �d�m
Hangtervez�: Ditzmann Tam�s
Koreogr�fus: Kocsis Andrea, Luk�cs �d�m
Sztepp koreogr�fus: Hajdu Anita
Karvezet�: Pataki G�bor
Korrepet�tor: R�kai Andr�s
S�g�: Fekete Zsolt, Reiter Krisztina
�gyel�: Orehovszky Zs�fia
Rendez�asszisztens: Gadus Dorka

Vez�nyel: Cser �d�m / Philippe de Chalendar

Rendez�: Sz�cs Artur