Tragikomédia

Bemutató: 2021. június 26., Kamara / A beszámoló több előadás alapján készült.

Egy fizikai értelemben is, de érzelmileg, családi kapcsolatok terén még sokkal inkább már régen szétesett angol munkásosztálybeli család talán esélyt is kaphatna rendezni ezt az állapotot. Ez a gondolat merülhet fel rövid időre a nézőben, amikor az együtt élő négy férfi (az apa, két fia és az apa testvére) meglepetésére váratlanul meglátogatja őket a harmadik testvér – a filozófia doktora Amerikában –,  akiről lassan már kezdtek meg is feledkezni, ráadásul a meglepetést fokozza, hogy vele érkezik felesége is. Csakhogy ebben a családban, a bár fizikai rácsok nélküli, mégis egyfajta börtönné vált házban már annyira elfajultak az indulatok, az összezártság és egymás meg nem értésének rácsai már olyan erősek, hogy mindössze a megszokott, naponta ismétlődő szeszélyes dühkitörések, az apa részéről időnként érzelmes visszaemlékezések rutinja köszön vissza ebben a váratlan heylzetben is. Cinizmus és durvaság a lételemük, legfeljebb pillanatokra tudnak ebből kitörni, s akkor is, mintha szégyelnék az ellágyulást. Ebbe a pszichikai légkörbe érkezik hosszú távollét és a kapcsolattartás teljes hiánya után Teddy és felesége, Ruth – felkavarva az ugyan igencsak zavaros, mégis állóvizet. A zavar azonban hamar elmúlik, az együtt élő négy férfiből három, az apa és két fia elhatározzák, hogy az izgatóan szexi Ruth-ot elszakítják Teddytől, női mivoltát kihasználva ugyan jól tartott, de mégiscsak szolgálójukká, ágyasukká teszik, sőt mi több pénzforrásukká. A szexualitás az egyik nagy téma tehát, amellyel foglalkozik a darab, a másik a hatalom kérdése – családon kívül és tágabb értelemben is. Az, hogy így döntenek az addigiak után ha meg is lepi a nézőt, egyáltalán nem tűnik idegennek megismert lényüktől. Az azonban már valódi nagy és váratlan meglepetés, hogy Ruth partner ebben – csak az anyagi feltételeken, a neki járó juttatáson vitázik -, feladva amerikai életét, elhagyva férjét és gyermekeit – akkor is ha visszatekintve már teljesen világosak Rutha korábbi gesztusai, tekintete, viselkedése, amelyek addig csak furcsák voltak. Czakó Julianna beugrással vette át a szerepet Szirbik Bernadettől, akinél kevesebb előjelét láttuk annak, ami bekövetkezik, Czakó Juliannának viszont érdeme, hogy az imént említett módon képes felkelteni a kíváncsiságot anélkül, hogy túl korán rájönne a néző, hová fog eljutni az eleinte visszafogottnak, sőt félénknek tűnő nő.
   Az öt férfiszereplő alakítása is egészen kitűnő! Az apa (Max), Gáspár Tibor a múltban él, állandóan annak szépségét emlegeti, siratja az elveszett ifjúságot és nem is érti, hogyan jutott el idáig. Lenny, a nagyobbik fia lassan, de biztosan a fejére nő, okos, de okosságát rosszra használó figura, akit Görög László lenyűgözően alakít. A kisebb fiú (Joey) szerepében Simon Zoltán hihetővé teszi, hogy benne még volna csirája a tisztességnek, ő még élhetne másféle életet – ha ki tudna szakadni ebből a közegből, ez viszont reménytelen. Teddy, az Amerikába szakadt fiú egészen abszurd módon viselkedik felesége a család ágyasává tételének és kihasználásának gondolatára. Bár a darab elején úgy hittük, őszintén szereti őt, nem tiltakozik, s nem is csak egyszerűen beletörődik, de még részt is vesz a részletek kigondolásában. Más kérdés, hogy ez a nő, aki képes volt ezt a döntés hozni, talán nem is érdemel mást a férjétől. Harsányi Attila (Sam, az apa testvére) visszafojtott indulatoktól remegve viseli a nap mint nap elszenvedett lekicsinylést, megaláztatásokat, míg a darab végén ki nem tör. És a kitörést  megelőző percek az előadás egyik számomra legérdekesebb részét jelentik, amikor áll kővé meredve, szó nélkül nézve és hallgatva, mi történik, de az arca! Az arca mindent elmond, nem kell szó hozzá, s tudja perceken át nem csak tartani, de még fokozni is ez az arc a feszültséget.
 

Harsányi Attila, Gáspár Tibor

Görög László, Gáspár Tibor

Fandl Ferenc, Simon Zoltán

Simon Zoltán, Czakó Julianna

Fordította: Hamvai Kornél

Díszlet: Khell Zsolt Jászai-díjas
Jelmez: Szlávik Juli / Szakács Györgyi Kossuth- és Jászai-díjas
Dramaturg: Lőrinczy Attila
Zene: Kovács Márton
Ügyelő: Együd Tünde
Súgó: Fekete Zsolt
Rendezőasszisztens: Perényi Luca

Rendező: Ascher Tamás Kossuth-díjas, Érdemes művész

Fotók: Éder Vera