Kortárs opera

Bemutató: 2022. január 21., Nagyszínház / A beszámoló a 2022. február 8-i előadásról készült.

Selmeczi György operájának, a Veronnak ősbemutatójára került sor Miskolcon. Hunyadi Sándor: Bakaruhában című novellájából született a mű (az 1957-ben bemutatott azonos című film főszerepeit Darvas Iván és Bara Margit játszották). Az operaszínpadra alkalmazás Szőcs Géza ötlete volt, akiről az előadáshoz kapcsolódóan kiállítás is látható a színházban. A cselekmény nagyon rövid összefoglalója annyi, Kolozsvárott (egyébként Selmeczi György szülővárosában) találkozik egy költő, akit besoroztak katonának és egy tiszta lelkű kis cselédlány, akinek nem árulja el, ki ő valójában.

Fotók: Éder vera

A költő lelepleződik, a szerelmesek szakítanak. A
   város szemünk előtt megjelenő társadalmának képe túlmutat a szűken vett helyszínen, a korabeli, 20. század eleji magyar társadalmat reprezentálja. Jelen van egy történelmi szál is, az I. világháború történései.

   Gondolom, a még mindig fennálló járványhelyzet, plusz a műfaj, kortárs opera, együtt okolható azért, hogy nem volt telt ház, de a kis létszámúnak azért nem nevezhető közönség hosszasan ünnepelte a bár szomorú végű, de addig humorral (például a bábjátékos jelenet) sem adós előadást.
   Operáról lévén szó, a zene, amiről elsőnek beszélni kell. Nos, különböző stílusokat, katonazenét, dzsesszt, népzenét, hagyományos klasszikus operát idéző részek, kuplédallam, Bicska Maxi-parafrázis... Nagyszerűen teremt ez az eklektika varázslatos egységet.
  A szereplők az ének mellé színészileg is kitűnőre értékelhető alakításokat nyújtanak, fokról-fokra bontva ki személyiségüket (ebben nyilván a rendezőnek is nagy érdeme van)!
   Sohasem tűnik üresnek a színpad, köszönhetően az izgalmas világításnak (és vetítéseknek) és nem utolsó sorban a háttérben mozgatott alakoknak, annak ellenére, hogy díszlet és kellék csak minimálisan van. A jelmezek is alkalmazkodnak ehhez a minimalista stílushoz, színeikkel jellemezve is egyben viselőjüket.

  
   Szabó Máté rendezése nagy fokú tisztelettel és empátiával állította színpadra a Veront. A világítást már említettem, majdnem teljesen végig egyfajta sötétség uralkodik a színpadon, jelezve az első perctől, hogy mégiscsak szomorú, sötét ez a történet és éppen azokban a percekben vált ragyogó fényre, amikor kiderül az igazság. Zseniális az a megoldás, hogy - egy operában (!) - percekig tartó, vagy legalábbis a nézőnek szinte perceknek tűnő, valójában nyilván rövidebb, teljes csend a finálé. És egyetlen hang, pisszenés sem zavarja meg a csendet a nézőtérről. Igazság szerint ezt még követi egyetlen felzúgó-zokogó zenekari akkord, de az a megelőző csendet teszi még drámaibbá.
   Jó értelemben vett popularitása ennek az előadásnak – világos, könnyen érthető szerkezete, zenéje, rendezése – szerintem arra is alkalmassá tenné, hogy az operát nem kedvelőket, egyáltalán nem ismerőket közelebb csalogassa a műfajhoz.

A Veron együttműködésben került színre a Kolozsvári Magyar Operával.
 

Sándor: Haja Zsolt / Hámori Szabolcs
Veron: Covancinschi Yolanda / Kovács Csilla
Ezredes: Laborfalvi Soós Béla / Balla Sándor 
A felesége: Eperjesi Erika  / Gáspárik Szilvia Klára
Piroska, a lányuk: Antal Lívia / Varga Andrea
Késes Laji, Utcai énekes, Javasasszony, Fotográfus, Paprika Jancsi: Herczenik Anna / Czvikker Lilla
Raszputyin: Kolozsi Balázs
Cár: Visnyiczki Bence
Vilmos császár: Lakai Róbert
V. György: Molnár istván
Ferenc József: Demeter Sándor
Altisztek: Kolozsi Balázs, Kriston M, Bárány Zsombor, Molnár István
Urak: Lakai Róbert, Bárány Zsombor, Molnár István, Demeter Sándor, Kolozsi Balázs
Hölgyek: Hasas Beatrix, Kurucz Zsuzsa, Jambrik Boglárka, Vajda Éva, Pascsenko Okszana, Zamatóczky Florianna

Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház Énekkara és Zenekara

Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Füzér Anni Jászai-díjas
Koreográfus: Kozma Attila
Grafikus: Radics Márton
Látványvetítés: Hajdufi Péter
Világítástervező: Katonka Zoltán
Dramaturg: Kenesey Judit
Zenei vezető: Cser Ádám
Karvezető: Pataki Gábor
Korrepetitor: Rákai András, Bódi Tamás
Ügyelő: Orehovszky Zsófia
Súgó: Reiter Krisztina
A rendező munkatársa: Csehi Rebeka e.h.
Rendezőasszisztens: Radnai Erika

Vezényel: Cser Ádám / Philippe de Chalendar

Rendező: Szabó Máté