Fot�k: �der Vera

Kem�ny Henrik v�s�ri b�bj�t�kai jutottak eszembe, Vit�z L�szl� �s a t�bbiek… Megh�kkent� lehet a p�rhuzam, de aki l�tta az el�ad�st, egyet�rthet velem, a produkci� megjelen�s�re, k�pi vil�g�ra gondolva. A d�szlet �s a stiliz�lt jelmezek mellett els�sorban az arcokra, amelyek a v�s�ri b�bj�t�k j� �s gonosz figur�inak m�dj�ra vannak sminkelve. Val�ban, az esem�nyek, a t�rt�nelem, a torz t�rsadalom b�bok m�dj�ra mozgatja, r�ngatja ezeket az embereket, akik id�nk�nt hanghordoz�sukkal, gesztusaikkal is mint v�s�ri b�bj�t�k figur�k �llnak el�tt�nk egy olyan el�ad�sban, amelynek 90 perce alatt v�gig… csaknem azt �rtam, j�l sz�rakozunk, csakhogy ennek a sz�nak itt nemigen lehet l�tjogosults�ga, teh�t 90 perce alatt v�gig leny�g�zve n�zz�k a sz�npadot, noha borzongunk �s l�bunkat r�zzuk a tehetetlen d�h �rz�s�t�l, de elt�vol�dni, kikapcsolni egy pillanatra sem  tudunk – nem is akarunk. A t�rt�netet, amelyben �gy vagy �gy, mindenki v�s�rra viszi saj�t b�r�t – micsoda paradoxon! – ugyanakkor element�ris humor (l�sd: „csaknem azt �rtam, j�l sz�rakozunk”) sz�vi �t. A sz�nlap szerint zenedr�ma a Gy�vuska, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a konkr�t �neksz�mokon k�v�l is a szerepl�k minden megsz�lal�sa �nekelve, recitativo form�j�ban t�rt�nik. A zene pedig a sz�npadi szitu�ci�k kibont�s�t seg�tve korrajzot is hordoz, ismert korabeli sl�gerek is elhangzanak (De Fries K�roly, Erd�lyi Mih�ly, F�nyes Szabolcs, F�redi (Huzly) Imre, Harmath Imre, Kov�ch K�lm�n, Mih�ly Istv�n, P�rtos Jen�, Polg�r Tibor, S�ndor Jen� szerzem�nyei).



Korabeli – de melyik korr�l is van sz�? Nos, 1942 m�r h�bor�s id�szak�ban indul a t�rt�net �s a szomsz�ds�gunkban most is zajl� h�bor� gondolata nyilv�n hozz�j�rul ahhoz, hogy �lesen sz�vbemarkol�an hat r�nk az el�ad�s. Ami pedig a szerepl�g�rd�t illeti, minden elismer�sem az�rt (ami persze Miskolcon alap!), amilyen tehets�ggel, tud�ssal �s szakmai al�zattal vesznek r�szt mindebben.

Felkay ezredes: G�sp�r Tibor J�szai-d�jas, �rdemes-m�v�sz
Hal�sz sz�zados: Hars�nyi Attila J�szai-d�jas
Kov�cs hadnagy: Bodoky M�rk
Mik� honv�d: Farkas S�ndor
Ny�ri honv�d: Feczesin Krist�f

Heinz �rmin, munkaszolg�latos: G�r�g L�szl� J�szai-d�jas
Von Ziege vez�rezredes: R�zsa Kriszti�n
Gizella, Felkay feles�ge: Seres Ildik� J�szai-d�jas
Zsuzsika, Felkay l�nya: Czak� Julianna
Jol�nka, Mik� feles�ge: Czvikker Lilla
Aranka, Ny�ri feles�ge: Rudolf Szonja
Tatj�na Stohl, partiz�nn�: Czak� Julianna
Orosz l�nyok: Rudolf Szonja, Szil�gyi Gabriella, Vajda �va

K�zrem�k�dik: A Miskolci Nemzeti Sz�nh�z kijel�lt zenekara

D�szlettervez�: Devich Botond
Jelmeztervez�: Szl�vik J�lia
Dramaturg: Enyedi �va
Mozg�s: G�bi Rita
Zenei vezet�: Nagy N�ndor
Zenei konzult�ns: R�kai Andr�s
�gyel�: Budai R�ka
S�g�: B�r� Kl�ra
Rendez�asszisztens: Fekete Zsolt
Rendez�: Ascher Tam�s Kossuth- �s J�szai Mari-d�jas, �rdemes m�v�sz

Herczenik Anna, Cseh Antal, Valentina Puscas
Fot�k: �der Vera

A Co-Opera �s az MNSZ k�z�s produkci�jak�nt ker�lt k�z�ns�g el� Mozart oper�ja, a Figaro h�zass�ga. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Herczenik Ann�n �s Cseh Antalon (Susanne �s Figaro), Kendi Lajoson (a gr�f) �s Rost Andrea kurzus�nak n�vend�kein, valamint Miskolci Nemzeti t�rsulat�b�l Eperjesi Erik�n (Marcellina) k�v�l a t�bbi szerepet az MNSZ �nekkar�nak tagjai kapt�k. Nevezetesen Rosina gr�fn�: Valentina Puscas, Cherubino: Zamat�cky Florianna, Basili�: Kacseny�k G�bor / Tisza Lajos, Bartolo: Kolozsi Bal�zs, Antoni�: Visnyiczki Bence / Petr� Bal�zs, Don Curzio: Tisza Lajos / Kriston Mil�n /Szaniszl� D�niel. Eddig sem volt k�ts�gem affel�l, hogy az �nekkar k�pes nagy feladatok min�s�gi megold�s�ra (A Mester �s Margarita p�ld�ul…). Ez most is bebizonyosodott. �lvezetesek szerepeikben, mint sz�n�sz, s a R�kai Andr�s korrepetitorral folytatott besz�lget�sem visszaigazolta, hogy zeneileg, szakmailag is nagyon j�k. �n, a magam r�sz�r�l – tudom, tal�n igazs�gtalan, hogy csak egyet – Zamat�czky Floriann�t emeln�m ki

k�z�l�k, k�l�n�sen �lveztem j�t�k�t. A nem k�rustag szerepl�k �s nem vend�gszerepl�k k�z�l pedig Eperjesi Erik�t, aki nyilv�n �nekesk�nt is hib�tlan a szerepben, de � is k�l�n�sen �lvezetes sz�n�szi j�t�kot ny�jtott. Ami, ugye, elengedhetetlen felt�tele a korszer� operaj�tsz�snak, nem el�g csak j�l �nekelni.
   Szab� M�t� rendez�se nem nagyon mai (k�ls�s�gekben, d�szlet-jelmez, nemegyezer kell�k is), szellemes, sz�rakoztat�, sokszor kikacsint�, igaz�n alkalmas arra, hogy k�zel hozza a m�fajt azokhoz is, akik most bar�tkoznak az oper�val, mik�zben szem el�tt tartja, amit a rendez� nyilatkozott: „F�lelmetes humorral teli kritik�ja ez a hierarchikus t�rsadalmi rendszernek, amely megmutatja, hogy a magasabb �s m�lyebb szinteken is emberek vannak, kiszolg�ltatva egym�snak, kiszolg�ltatva az embernek, illetve a legnagyobb hatalomnak: a szerelemnek”.

Pierre Beaumarchais sz�nm�ve nyom�n a librett�t �rta: Lorenzo Da Ponte. A recitativ�kat ford�totta, Vidor Dezs� m�ford�t�s�t gondozta, dramaturg: Kenesey Judit. A Miskolci Nemzeti Sz�nh�z �s a Co-Opera k�z�s produkci�ja.

Almaviva gr�f: Kendi LAJOS / Ant�ni Norbert, a Rost kurzus n�vend�ke
Rosina gr�fn�: Valentina Puscas
Susanne, a szobal�nya: Herczenik Anna
Figaro, a gr�f komornyikja: Cseh Antal
Cherubino. a gr�f apr�dja: Zamat�cky Florianna
Marcellina, a h�zvezet�n�: Eperjesi Erika
Basilio, zenemester: Kacseny�k G�bor / Tisza Lajos
Bartolo, orvos: Kolozsi Bal�zs
Antonio, kert�sz: Visnyiczky Bence / Petr� Bal�zs
Barbarina, a l�nya: Farag� D�ra, a Rost kurzus n�vend�ke
Don Curzio, b�r�: Tisza Lajos / Kriston Mil�n / Szaniszl� D�niel 

K�zrem�k�dik: a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z Zenekara �s �nekkara

D�szlettervez�: Khell Cs�rsz
Jelmeztervez�: Bebedek Mari
Zenei vezet�: Cser �d�m
Karvezet�: Pataki G�bor 
Korrepetitor: R�kai Andr�s
�gyel�. Orehovszky Zs�fia
S�g�: Reiter Krisztina
Rendez�asszisztens: P�l�czy Magdolna
A rendez� munkat�rsa: Radnai Erika

Vez�nyel: Cser �d�m / Philippe de Chalendar

Rendez�: Szab� M�t�

Felkavar�. Els�sorban term�szetesen �rzelmi szempontb�l, hiszen az �sszk�p, a koreogr�fia, a k�s�r�zene t�k�letesen kifejezik azt a mondanival�t, ami a darabok ismertet�iben olvashat�, m�sr�szt ak�r fizikailag is megterhel� az el�ad�s, mert a zene olyan – mindk�t darab sor�n jelen l�v� – effektusokkal is dolgozik, amelyeket hallva n�ha szinte remeg az eg�sz bels�nk. Nem k�nny� este, de hiszen a sz�nh�znak, s a t�ncsz�nh�znak sem a k�nnyedebb sz�rakoztat�s csak a feladata.

Jobb k�s�n, mint soha

Azok az �rz�sek, amelyek legjobban f�jnak, azok az �rzelmek, amelyek legink�bb t�sk�k benn�nk, �ppen ezek a legk�ptelenebbek. Lehetetlen dolgokra v�gyni, pontosan az�rt, mert lehetetlen; nosztalgia az ir�nt, ami sohasem volt; v�gyakoz�s az ut�n, ami lehetett volna; sajn�lni azt, hogy nem vagyunk valaki m�s; el�gedetlens�g a vil�g eg�sz l�tez�s�re n�zve… A l�lek �ntudat�nak ezek a f�lhangjai f�jdalmas t�jk�pet festenek, �r�k�s naplement�t arr�l, akik mi vagyunk.

V�r�s napl� - Marilyn Monroe t�rt�nete

A V�r�s napl� Marilyn Monroe elt�nt titkos napl�ja. Ha ismern�nk a tartalm�t tal�n tiszt�bban l�tn�nk az 50-es �vek amerikai sz�n�szn�j�nek titkokkal, traum�kkal teli �let�t. „Soha nem �rtettem igaz�n ezt a szexszimb�lum dolgot… Ez a gond, a szexszimb�lum egy t�rgy lesz. �n ut�lok csak egy t�rgy lenni. De ha m�r valaminek a szimb�luma vagyok, akkor ink�bb leszek a szex�, mint valami m�s�, aminek szimb�luma van.“ (Marilyn Monroe, Life magazin, 1962)

Marilyn Monroe: Harangoz� Lili

K�zrem�k�dnek a Miskolci Balett t�ncm�v�szei: D�vid Patrik, Elena Gil Fernandez, Havasi Vir�g Nina, Kepess Bogl�rka, Kocsis Andrea, Adela Liskova, Luk�cs �d�m, Mattia Massa, M�ty�s Fl�ra, Filippo Nestola, Vittorio Petrillo, Sofia Sulpizi, Martyna Warzocha, valamint Z�ldi Laura (a Bart�k B�la Zene- �s T�ncm�v�szeti Szakgimn�zium n�vend�ke)

Jobb k�s�n, mint soha

Fot�k: �der Vera

L�tv�nykoncepci�: Hugo Viera
Betan�t� asszisztensek: D�vid Patrik, Kocsis Andrea
�gyel�: Reiter Krisztina
Koreogr�fus: Hugo Viera

V�r�s napl� – Marilyn Monroe t�rt�nete

L�tv�nykoncepci�: Kozma Attila
D�szlet- jelmeztervez�: Boz�ki Mara
Zene: Barva G�bor, Mohila Tam�s
F�ny: Vereb�lyi Istv�n
Koreogr�fus asszisztens: Solti Csaba
Vet�t�s:Hajdufi P�ter
�gyel�: Reiter Krisztina
Koreogr�fus-rendez�: Kozma Attila
 

Fot�: G�los Mih�ly Samu

Ha van el�ad�s, amelyre illik a „fergeteges” jelz�, h�t Ray Cooney v�gj�t�k�nak miskolci sz�nrevitele az! A cselekm�ny  olyan, mint egy Feydeau boh�zat (p�ld�ul a Bolha a f�lbe), csak m�g hatv�nyozottan, ami a mulats�gos, helyzetkomikum okozta meglepet�sek �s sz�vegr�szek sz�m�t illeti. Oly nagy sz�mban �s gyorsan k�vetik egym�st a v�ratlan �s meglep� fordulatok, hogy az ember elgondolkodna, lehets�ges-e ebb�l egy�ltal�n �gy el�ad�st csin�lni, hogy a n�z� fej�ben ne fulladjon k�oszba az eg�sz – ha nem l�tn� (az ember) saj�t szem�vel, hogy igen, lehets�ges! Ez term�szetesen k�z�s �rdeme Kesz�g L�szl� rendez�nek, aki olyan ritmus� el�ad�st dikt�l, ami sikerrel egyens�lyoz, p�r�g �ri�si sebess�ggel b�r, de m�gsem engedi a n�z�t elveszni ebben a p�rg�sben (amelyben igencsak van min h�ledezni) �s a sz�n�szeknek, akik nagyszer�en b�rj�k a temp�t. Simon Zolt�n, a c�mszerepl� korm�nyp�rti miniszter, Czak� J�lia, az ellenz�k titk�ra, a miniszter szeret�je, Proh�szka Fanni, a miniszter feles�ge, Feczesin Krist�f, az ellenz�ki titk�r f�rje, Salat Lehet szobapinc�re, Kokics P�ter sz�llodaigazgat�ja, Edvi Henrietta �pol�n�je... egyenrang�an kiv�l�an kom�di�zik itt mindenki, m�gis kiemelhetj�k Fandl Ferencet (a miniszter titk�ra), aki �gy lubickol a szerepben, mintha jutalomj�t�kul kapta volna. A n�z� – ezt k�retik most sz� szerint �rteni – az elej�t�l az utols� pillanatokig v�gigkacagja  az el�ad�st, amelyben az�rt ha nem is tot�lisan direkt m�don (lesz�m�tva a z�r�k�pben megjelen� nagym�ret� fot�t), de ott van az a gondolat is, amit a szint�n m�soron l�v� A revizor v�g�n szavakkal is kimondanak: Mit r�h�gt�k? Magatokon r�h�gt�k!   

Ford�totta: Ungv�ri Tam�s

George Pigden, a miniszter titk�ra: Fandl Ferenc
Richard Willey, miniszter: Simon Zolt�n
Jane Worthington: Czak� Julianna
Pamela Willey, Richard feles�ge: Proh�szka Fanni
Miss Foster, �pol�n�: Edvi Henrietta
Ronnie, Jane f�rje: Feczesin Krist�f
A menedzser: Kokics P�ter
A f�pinc�r: Salat Lehel
A szobal�ny: Paschenko Okszana
A hulla: Zal�nyi Gyula

D�szlettervez�: �rvay Gy�rgy J�szai-d�jas
Jelmeztervez�: Sz�cs Edit
Dramaturg: L�rinczy Attila
Zene: Zs�ger-Varga �kos
�gyel�: Budai R�ka
S�g�: Szarka Vikt�ria
Rendez�asszisztens: Gadus Dorka
K�l�n k�sz�net: Kocsis Andrea, Luk�cs �d�m,  Nagy N�ndor
Rendez�:
Kesz�g L�szl�

Fot�k: �der Vera

K�v�ncsian v�rtam. Az�rt is, mert szeretem az 1952-ben forgatott, de 1927-ben j�tsz�d� filmet – nem csak Gene Kelly es�ben �nekl� �s t�ncol� h�res jelenet�t, amit az is ismer, aki egy�bk�nt az eg�sz filmet nem – �s az�rt is, mert eredetileg nem tervezte a sz�nh�z (legal�bb is ebben az �vadban nem, lehets�ges, hogy a tov�bbi tervek k�zt ez is ott v�rakozott, nem tudom) a bemutat�s�t.
   Mivel a n�mafilmesek (majd a hangosfilmre �tt�rni kezd�k) k�z�tt j�tsz�dik a t�rt�net, kezdj�k azzal, mennyire �lvezetesen siker�lt a filmst�di�k, rendez�k, producerek, az akkori filmtechnika vil�g�t el�nk t�rni a sz�npadon! 
   Kov�cs D�niel Ambrus d�szlete igaz�n j�l haszn�lhat�, adott helyeken purit�n egyszer�s�g�ben is monument�lis – nem tudom kihagyni az ad�d� sz�j�t�kot, a darabban szerepl� filmst�di� pedig a Monumental Pictures –, de ha kell, csillogni is k�pes tereket teremt a j�t�khoz.
   A csillog�s m�sik megteremt�je a jelmeztervez�, Kov�cs Andrea, gy�ny�rk�dtetve a szemet.
  Kisebb-nagyobb rekvizitumok, a n�z�t tapsra, nevet�sre instru�l� felmutatott feliratok, csap� t�bla, sz�lg�p, ilyesmik, t�nyleg csak n�h�ny mind�ssze, de megvan a hiteles st�di� l�gk�r. �lm�nyeinket r�gi filmekr�l (hiszen vannak, mert l�thattunk ha m�shol nem, telev�zi�ban r�gi �s m�g r�gebbi alkot�sokat) megid�zi egy-egy rendez�i �tlet, villan�s vagy hosszabb idej� megold�s; a burleszkek figur�inak szaggatott, gyors mozg�s�t, filmh�s�ket, Lugosi B�la Drakul�j�t, a magyarok szerep�t a hollywoodi filmgy�rt�sban, szerelmesp�rok aut�s jeleneteit (nekem a Casablanka is eszembe jutott), ami alatt az �ll� aut� imit�lt r�zk�d�sa �s a m�g�je vet�tett mozg� h�tt�r egy�tt teremtett�k meg a v�sznon az  utaz�s ill�zi�j�t. No �s a filmek feliratait, hiszen „igazi” n�mafilmet is l�thatunk (Lillaf�reden forgatt�k az el�ad�shoz), azoknak pedig elengedhetetlen k�s�r�i voltak. Ezek k�z�tt is van geg (H�p! H�p!), de a filmecske cselekm�ny�ben is. J�tsszuk le! – mondja a k�t ellenf�l egyike, de nem kardp�rbaj k�vetkezik, hanem sakkj�tszma a park �ri�s b�buival. Sz�cs Artur szipork�z� rendez�se telis-teli van (k�nnyen lehet, hogy akad k�zt�k az el�ad�s szerepl�i �ltal javasolt is az�rt) gegekkel �s b�rja �tletess�ggel, er�vel, nem v�lnak egy id� ut�n f�raszt�v�.
   Ilyen geg egy�bk�nt az is, hogy amint azt megszoktuk m�r Miskolcon, egyik produkci� gyakran utal valami m�don egy m�sikra, jelen esetben „kider�l”, hogy Max Bialystock, a Producerekb�l itt kezdte p�ly�j�t. �s m�g az is teljesen term�szetesnek – nem ir�nia, komolyan annak! – t�nik, hogy ott �s akkor, a cselekm�ny idej�ben, 1927-ben, azt mondj�k „96 �v m�lva, 2023. augusztus 24-�n egy vil�gh�r� (sic!) sz�nh�z fogja �nnepelni a 200 �ves jubileum�t. Ide tessenek egy mosolyjelet gondolni, a k�z�ns�g is elmosolyodik �s kit�r a taps erre a mondatra, minden el�ad�son! No �s a c�mad� dal es�s jelenet�nek miskolci sz�npadi megold�sa! De ezt m�r igaz�n nem akarom spoilerezni – manaps�g ezt �gy mondj�k, de �gy is j�: lel�ni a po�nt – menjenek el �s n�zz�k meg!
   A j�kedv elej�t�l a v�g�ig kitart, de att�l lesz maradand� �lm�ny ez az igaz�n szerethet� produkci�, hogy okosan vegy�l a humor az �rzelmekkel, a filmgy�rt�s napsz�mosainak �s a fiatal szerelmeseknek kev�sb� vid�m pillanataival. Mert szerelmi t�rt�net is ez, a m�sik�rt v�vott csat�k, csal�d�sok, kib�k�l�sek, happy end, csak egy kiss� bonyolultabb a megszokottn�l. Az egyik fi� tal�n beleszeretne egy l�nyba, csakhogy bar�tja megel�zte �s szerelme viszonz�sra is tal�l, de �t meg k�zben egy m�sik l�ny (illetve a m�sik szereposzt�sban �rett n�) �ld�zi val�di vagy mag�nak sem bevallva, csak v�lt szerelm�vel.
   �s el�rkezt�nk azokhoz, akiket l�tunk a sz�npadon. K�t premier volt, k�t szereposzt�ssal. (Az�ta m�r olyan el�ad�s is volt, amelyben a kett� keveredik.) A sz�nlap sorrendj�t k�vetve, a legfontosabb szerepl�k:
   Don Lockwood / Bodoky M�rk ink�bb �l pr�zai sz�n�szk�nt (Csongor �s T�nde, Szentiv�n�ji�, Producerek…) a n�z�k tudat�ban, b�zv�st tekinthetj�k teh�t meglepet�snek, hogy a rendez� r� b�zta a figur�t. J�l tette. Kisfi�s b�jjal �s az elk�nyeztetett n�mafilmszt�rban bel�l megb�j� tisztas�ggal adja Dont. Sz�p, amikor az aut�s jelenetben egyszerre csak eg�szen m�s attit�ddel kezdi id�zni Shakespeare R�me� �s J�li�j�t. R�zsa Kriszti�n els�re kev�sb� finom karaktert mutat n�la, ez�rt darabon bel�li fejl�d�se nagyobb �nmag�val val� k�zdelem eredm�ny�nek t�nik. Ami pedig az �neket, t�ncot illeti, el�g, ha itt is a Producerekre utalunk.


B�rcs�k Oliv�r, Bodoky M�rk �s a t�nckar
   
   Cosmo Brown / B�rcs�k Oliv�r sz�letett �nekes-t�ncos (akkor is, ha m�s el�ad�sokban pedig sz�letett dr�mai sz�n�sznek v�lhetj�k). K�nnyed�n, laz�n, �lvezettel form�lja szerep�t. Farkas S�ndornak, ha esetleg nem ennyire mag�t�l �rtet�d� a t�nc �s �nek (hab�r: megint csak Producerek), pontosabban ez a fajta, szteppt�nc plusz �nek, akkor sem kisebb az � teljes�tm�nye sem – �s eml�ts�k meg m�g a bel�le sug�rz� nyugodt der�t is!


Farkas S�ndor �s a t�nckar  

Rudolf Szonja �s R�zsa Kriszti�n

   Kathy Selden / Czvikker Lilla Kathy-j�nak vil�gszeml�let�ben t�bb az �vatoss�g, Rudolf Szonj��ban t�bb a naivit�s, mik�zben mindketten modern l�nyok, akik az igazi m�v�szet – �rtsd: a sz�nh�z! – elk�telezettjei.

Czvikker Lilla �s Bodoky M�rk

   Lina Lamont / Itt m�r eleve meghat�roz� k�l�nbs�g van M�sz�ly Anna �s N�dasy Erika k�z�tt, egyszer�en a kett�j�k k�zti kork�l�nbs�gb�l ad�d�an. M�sz�ly Anna korban ott van, ahol Don �s a t�bbi m�r eml�tett szerepl�, sz�m�ra teh�t az a t�t a Don�rt folytatott harcban, hogy szint�n fiatal vet�lyt�rs�n tud-e fel�lkerekedni. Nekem � is szereposzt�si meglepet�s ebben a szerepben, mondjuk a Hermelin T�th Herminje (hogy csak egyetlen p�ld�t eml�tsek) ut�n. N�dasy Erika Lin�ja sz�m�ra viszont Don tal�n az utols� es�ly, itt nagyobb a t�t. Ennek megfelel�en dr�maibb is az � felfog�sa – m�r ha ill� ide ez a jelz�, de mi�rt is ne volna, hiszen a Mi baj velem? c�m� elkeseredett „�sszegz�” dal�ban t�nyleg szinte dr�mai m�lys�geket mutat fel. Nem k�nny� a feladatuk egy�bir�nt, hiszen a szerepform�l�shoz term�szetellenes hangon kell v�gig besz�lni�k, s�t �nekelni�k is. (N�dasy Erik�nak nem kellene elj�tszani a Mennyei hang c�m� darab f�szerep�t, a vil�g legrosszabb opera�nekes�t, akit a film ut�n - Meril Streep - a sz�npadi v�ltozatban n�lunk V�ri �va adott?)  

M�sz�ly Anna �s Bodoky M�rk, a jobb sz�len a rendez� szerep�ben Hars�nyi Attila, valamint Varga Andrea, Lajos Andr�s, Moln�r Anna

N�dasy Erika

   Roscoe Dexter / Eml�kezetes a filmrendez� szerep�ben Hars�nyi Attila. Az eg�sz el�ad�s m�r emlegetett �tletpar�d�j�n t�l, k�l�n par�d�, amit csin�l, s ismerve egy kicsit, biztos vagyok benne, hogy nagyon nagy r�szt saj�t k�tf�b�l, s k�zben a bels� v�v�d�st, a val�ban �rt�keset alkotni v�gy�st is elhissz�k neki. Tegyi Korn�l kev�sb� d�rzs�lt rendez�je viszont az�rt szimpatikus, mert �rz�dik benne, hogy � m�g ink�bb az elej�n tart az �tnak, m�g nincs felv�rtezve annyi mindennel, mint a m�sik, de tal�n az �nmaga ir�nti k�tely is kevesebb benne, ez az �rtatlans�g naivit�sa.

K�z�pen Tegyi Korn�l - valamint Moln�r R�bert, Moln�r Anna, Varga Andrea �s h�ttal Farkas S�ndor 

   �gyn�k (Miskolcon "Max Bialystock") / Lajos Andr�s, eleg�nsan j�tszik, �nekel �s t�ncol.

Lajos Andr�s �s a t�nckar

   Igazs�g szerint persze a t�bbieket is fel kellene legal�bb sorolni, hiszen kisebb vagy nagyobb szerepben, esetleg villan�sban b�r, de mindenki igyekszik valami eml�kezetest hozz�adni az el�ad�shoz.
   Ne feledkezz�nk meg a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z mint mindig, most is magas sz�nvonalon k�zrem�k�d� zenekar�r�l �s a t�nckarr�l sem, akik szint�n mindig sz�nvonalas teljes�tm�nyt ny�jtanak. (Akkor is, ha voltak �lland� vagy ideiglenes v�ltoz�sok �sszet�tel�ben)! A t�ncokkal kapcsolatban azt is mondjuk el, hogy nem k�nny� a szteppt�nc �s itt bizony a t�nckar mellett a sz�n�szek is szteppelnek, nem is keveset (nem v�letlen, hogy a t�ncpr�b�ik m�r nagyon kor�n megkezd�dtek) �s �gy, hogy csak dics�ret illetheti �ket. Hajdu Anita koreogr�fus l�tv�nyos rev�k�peket �ll�tott a sz�npadra.
   Sz�p gesztus, hogy a tapsrendet az el�ad�s addig l�thatatlan, nyilv�n szint�n komoly teljes�tm�nyt ny�jt� m�szaki lebonyol�t�i kezdik.
  Eddig ak�rh�nyszor l�ttam az el�ad�st (csak kett�t nem l�ttam, k�lf�ldi tart�zkod�som alatt), mindig ugyanaz t�rt�nt a v�g�n, hosszas taps, ov�ci�, majd a ruhat�rn�l sorakoz�skor, de m�g a sz�nh�z �p�let�nek elhagy�sa k�zben is, itt is, ott is d�dolta valaki legink�bb a nagy sl�gert: Singin’ in the Rain vagy m�s f�lbem�sz� dallamot: L�gy vid�m, Gy�ny�r� l�ny, Te vagy a csillagom …
   J�tt az energiav�ls�g, felfordult az el�re tervezett rend, a k�z�ns�g el� ker�lt az �nek az es�ben. �r�m�nkre.

Tov�bbi szerepl�k:
R. F. Simpson: G�sp�r Tibor, J�szai-d�jas, �rdemes m�v�sz / Kincses K�roly
Dora Bailey: M�hr �gi, J�szai-d�jas / Varga Andrea
Besz�dtan�rn�: Kerekes Val�ria
Besz�dtan�r: Szegedi Dezs�, J�szai-d�jas / Keresztes S�ndor
Rend�r�k, sz�n�szek: Keresztes S�ndor, Szegedi Dezs�, J�szai-d�jas
Zelda Zanders: Ruszn�k Adrienn / Fazekas J�lia m.v.
Asszisztensek: Moln�r Anna, Varga Andrea
D�sz�t�k: Sz�cs Artur, Visnyiczki Bence
Operat�r�k: Moln�r R�bert, Tisza Lajos
�lt�ztet�: Matolcsi Erika
Ifj� Don: Z�ldi Laura
Ifj� Cosmo: Mencsik Luca

K�zrem�k�dik: a Miskolci Balett, a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z �nekkara, zenekara

Tov�bbi munkat�rsak:
Dramaturg: S�ndor J�lia
Zenei vezet�: Cser �d�m
Koreogr�fus asszisztens: Solti Csaba
Filmek, vide�k, vet�t�s: Hajdufi P�ter
A filmbet�tek zen�j�t szerezte: Cser �d�m
Karvezet�: Pataki G�bor
Korrepetitor: R�kai Andr�s, Nagy N�ndor
Hangm�rn�k: Ditzmann Tam�s
�gyel�: Orehovszky Zs�fia
S�g�: Reiter Krisztina
Rendez�asszisztens: P�l�czy Magdolna, Fekete Zsolt
Vez�nyel: Cser �d�m / Philippe de Chalendar

Rendez�: Sz�cs Artur

Fot�k: �der Vera

�r�k aktualit�s� a t�rt�net �s ezt az aktualit�st hangs�lyozza Szab� M�t� rendez�se �s a l�tv�ny is.
   De el�sz�r a zenekarr�l szeretn�k sz�lni. Rockopera a m�faj, �l� zen�vel megy az el�ad�s �s a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z zenekara – ez�ttal kieg�sz�lve persze rockzen�szekkel, a sz�npadon is rendre megjelenik sz�l�ival egy rockgit�ros – Cser �d�m, illetve Philippe de Chalendar vez�nylet�vel, mint mindig, most is kiv�l� min�s�gben oldja meg feladat�t. Az �nekesek is - mind a sz�l�kat, mind a k�rust tekintve - tud�suk legjav�t igyekeznek adni.
   A legels� benyom�st a n�z�re mindig a f�gg�ny fel- vagy sz�th�z�s�t k�vet�en szeme el� t�rul� k�p teszi. Az alapd�szlet hangfalakb�l �p�tett fal, a hangfalakon a m�rkan�v: Messiah, ehhez j�nnek szint�n nagyon egyszer�, korh� �s az alapd�szlettel egy�tt k�nnyen vari�lhat� elemek. Utal ez a fal mindj�rt a rockzene ipar�gi mivolt�ra is �s ezen kereszt�l napjaink fogyaszt�i t�rsadalm�ra, innen pedig m�r egy l�p�s mind�ssze az anyagi k�s�rt�s gondolata, ami egy�bk�nt J�d�s �rul�s�ban is szerepet j�tszik. Nem ez az egyetlen motiv�ci�ja persze, hanem az irigys�g a „vet�lyt�rssal” szemben, aki vele ellent�tben t�megek „szuperszt�rj�v�” v�lt - m�g � engedett a cs�b�t�snak �s az lett, aki.   
   A jelmezek szint�n modern �s korh� ellent�t�t fogj�k egys�gbe, amikor kell, mark�nsan hozz�j�rulva az adott figura jellem�nek vagy viselked�s�nek meg�rt�s�hez (Pil�tus lila �lt�nye). A k�t legf�bb szerepl� k�z�l J�zus feh�r ingje �s nadr�gja �tvitt �rtelemben �rtett, erk�lcsi �s emberi tisztas�got sugall, J�d�s modern, kapucnis �lt�z�ke s�t�t sz�n�, a kapucni felfoghat� a m�g�, illetve al� rejtett t�vols�gtart�s, majd az �rul�s rejteget�se szimb�lum�nak.

   A k�t szereposzt�s J�zus jelmeze egy�bk�nt valamiben elt�r, Sz�cs Arturral ellent�tben B�rcs�k Oliv�r t�rdnadr�got visel �s ez illik a k�t J�zus-megform�l�s k�zti k�l�nbs�ghez, ami igaz�b�l legink�bb csak a k�t m�v�sz „civil” �letkor�b�l fakad. Mindketten nagyj�b�l azonos id�beli t�vols�gra (9 illetve 10 �vre) vannak a krisztusi kort�l, a 33 �vt�l, de m�s ir�nyb�l. �gy a k�t �rz�keny alak�t�sb�l Sz�cs Artur�ban t�bb a tapasztalt megfontolts�g, B�rcs�k Oliv�r�ben a fiatalos "lezsers�g". A feh�r �lt�z�k a t�rt�net v�g�n „beszennyez�dik”, a n�p (akiket itt �s kor�bban is az �nekkar �s t�nckar tagjai jelen�tenek meg) piros folyad�kkal k�pk�di tele, �gy lesz v�res (mik�zben a korb�csol�s jelk�pes megjelen�t�se sem hi�nyzik). Az �nekkar �s a Miskolci Balett n�p/t�meg megjelen�t�se ebben az el�ad�sban ism�t bizony�tja, hogy mindk�t kar tagjai milyen sokoldal�ak, mennyire j�l haszn�lhat� mindkett� ak�r kisebb sz�n�szi feladatok megold�s�ra is. �s itt ism�t utalok az aktualit�sra, az egyik t�megjelenetben a magyar mellett ott van az orosz, ukr�n, a sziv�rv�nyos z�szl� is.

   Eml�tettem az alapd�szlet hangfalakb�l fel�llt �p�tm�ny�t. Ezeket id�nk�nt kieg�sz�ti egy filmv�szon, amelyen nem kiz�r�lag, de f�k�nt J�zus �s J�d�s arc�t l�thatjuk kinagy�tva. K�l�n�sen eml�kezetes az �rul�st k�vet�en R�zsa Kriszti�n J�d�s�nak kivet�tett arca, szeme. R�zsa Kriszti�n alak�t�sa rendk�v�l �tgondolt �s �rzelemgazdag, neh�z szabadulni a gondolatt�l, hogyan fog tudni �lni azzal az �nmag�val, akiv� �rul�sa k�vetkezt�ben v�lt? A m�sik szereposzt�sban Pol�k Ferenc egyetemi hallgat� is meggy�z�en �br�zolja J�d�s gy�tr�d�seit.  
  Szeretn�m m�g k�l�n megeml�teni Czvikker Lilla f�jdalmasan sz�p M�ria Magdoln�j�t (a m�sik szereposzt�sban Varga Andrea l�that�, sajnos vele m�g nem siker�lt l�tnom az el�ad�st), Lajos Andr�s fegyelmezett, de rejtett �rz�seit-gondolatait (k�l�n�sen J�zus megkorb�csol�sa alatt a v�szonra kivet�tett k�zelk�pen) arc�n �s szem�ben megmutat� Pil�tus�t �s Salat Lehel Her�des�t, egy – furcsa tal�n, de m�gis – rev�k�pben.  

Ford�totta: Mikl�s Tibor

Kajaf�s: Kincses K�roly / Cseh Antal / Vatam�ny Atan�z e.h.
Ann�s: T�th Dominik e.h. / F�l�p Krist�f e.h. / Kacseny�k G�bor
P�ter: Kriston Mil�n / Visnyiczki Bence
Simon: Cselep�k Bal�zs / T�th Dominik e.h.
F�papok: B�r�ny Zsombor, Kolozsi Bal�zs, Petr� Bal�zs
Tov�bb�: Kersztes Anna, B�thori Imre, Szab� Istv�n
Apostolok, Katon�k, Jeruzs�lem n�pe, t�meg
K�zrem�k�dik:
a Miskolci Balett, a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z �nekkara, kieg�sz�tett zenekara

D�szlettervez�: Horesnyi Bal�zs, J�szai-d�jas, �rdemes M�v�sz
Jelmeztervez�: F�z�r Anni, J�szai-d�jas
Dramaturg: Kenesey Judit
Zenei vezet�: Cser �d�m
Koreogr�fus: Kov�ts Gergely Csan�d
Karvezet�: Pataki G�bor
Korrepetitor: R�kai Andr�s
Vide�: Hajdufi P�ter
Hangm�rn�k: Ditzmann Tam�s
�gyel�: Orehovszky Zs�fia
S�g�: Reiter Krisztina
Koreogr�fus asszisztens: Solti Csaba
Rendez�asszisztens: Fekete Zsolt, P�l�czy Magdolna

Fot�k: �der Vera

Kohlhaas Mih�ly Heinrich von Kleist m�v�b�l vagy S�t� Andr�s Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja c�m� dr�m�j�b�l ismert t�rt�net�t rejti az A „K” �gy – igazs�gtalans�g k�t r�szben c�m� el�ad�s, Ruszny�k G�bor megszokott �s v�rt egyedi �tdolgoz�s�ban �s rendez�s�ben. „Annyira abszurd �s sz�rre�lis, mint egy Broadway rev�. Ez is lesz a k�sz�l� el�ad�s alapvet� m�faja. Nevet�s �s borzong�s.” – nyilatkozta, de vigy�zat!, a nevet�s ink�bb az a bizonyos tehetetlen d�hb�l fakad�, nem tehet�nk semmit, h�t k�nunkban kacagunk form�ban mer�l fel a n�z�ben.

Egyszer� kis ember ez a Kohlhaas Mih�ly, mint sokan a n�z�t�ren, azut�n �gbeki�lt� dolog t�rt�nik vele – mint bizony�ra t�rt�nt m�r t�bbekkel a n�z�t�ren –, a hatalom pedig minden eszk�z�vel �s erej�vel az �gy eltusol�s�n van, mert �ltal�nos erk�lcsi �rt�kek �s az aktu�lis politika �rdeke antagonisztikus ellent�tben �llnak egym�ssal. R�ad�sul Kohlhaas szem�lyis�g�t is torz�tja a hi�baval� harc, m�g eleinte marad�ktalanul mellette �llunk, k�s�bb hi�ba marad meg az egy�tt�rz�s az �t �rt, sorozatoss� duzzad� igazs�gtalans�g miatt, m�r nem �rthet�nk egyet minden tett�vel. A c�mszerepet j�tsz� Simon Zolt�nnak Kohlhass jellem�nek – fejl�d�s�t �rtam majdnem, de nem, jellem�nek �talakul�s�t is �rz�keltetnie kell. A harc t�nkreteszi azt, aki volt. De nem is csak �t mag�t, hanem csal�dj�t, k�rnyezet�t is, akik nyilv�n nem f�ggetlenedhetnek az eg�szt�l, ellenkez�leg, el kell d�nteni�k, hogy viszonyulnak az �gyh�z, valamint v�llalnak-e valamilyen szerepet benne �s ha igen, mennyire m�lyen. Ink�bb a borzong�s teh�t az az alapvet� �rz�s, ami �that benn�nket. Eml�tettem Ruszny�k G�bor egyedi st�lus�t, aminek egyik jellemz�je, dalok, s�t kedvelt sl�gerek id�nk�nt megh�kkent� felbukkan�sa az el�ad�sban (gondoljunk p�ld�ul a Kisl�ny a zongor�n�l c�m�re, a Tartuffe-ben!). Nos, itt is dalra fakadnak a szerepl�k, de ne v�rjunk hasonl�, k�zkedvelt  dallamokat, a zenei anyag sokkal komolyabb, de ez itt �gy van j�l.  

Michael Kohlhaas: Simon Zolt�n
Lisbeth, a feles�ge: Proh�szka Fanni
Lujze, Lisbeth h�ga: Rudolf Szonja
Elsa, Kohlhaas gyermeke: Kuti Zsuzsanna
Ilsa, Kohlhaas gyermeke: D�br�cz�ni V�da
Rudi, Kohlhaas gyermeke: Bib�k Botond
Wenzel von Toronka: B�rcs�k Oliv�r
Martin Luther Andr�s: Hars�nyi Attila
Hinzkunz: Feczesin Krist�f
Nagelsmith Hajn�: Lajos Andr�s
Heidi Kanzlerine: Seres Ildik�
Schwester Antonia: Eperjesi Erika
Rupprecht Verwalter: Keresztes S�ndor
Nonne Anna: Moln�r Anna
Herse Klosterfrau: Kerekes Val�ria
Kalheim Abdecker: Kincses K�roly
Tasi Torfrau Istv�n: Kriston Mil�n
Stute: Kocsis Andrea
Hengst: Bolla D�niela
Her Wagner: Nagy N�ndor

D�szlettervez�: Ruszny�k G�bor
Jelmeztervez�: Tihanyi Ildi
Mozg�s: Kocsis Andrea
Korrepetitor: Csermely Zsuzsanna
�gyel�: Egy�d T�nde
S�g�: Szarka Vikt�ria
Rendez�asszisztens: Radnai Erika

   Finum R�zsi igen nehezm�nyezn�, ha valaki „dehoneszt�l� nimbusszal aposztrof�ln�”. �n is �gy voln�k, ha valaki ezt tenn� A falu rossza miskolci el�ad�s�val, mert „van ebben a gondolatban elk�pzel�s” – nagyon is van, ami persze nem meglep�, az ellenkez�je volna az, hiszen „T�th Ede ut�n �s helyett” a Moh�csi testv�rek �rt�k a darabot. Dramaturg: Moh�csi Istv�n, rendez�: Moh�csi J�nos, J�szai-d�jas, �rdemes m�v�sz. Nem l�thattam az 1875-ben a f�v�rosi Nemzeti Sz�nh�zban bemutatott eredeti v�ltozatot (Finum R�zsi szerep�ben akkor Blaha Lujza l�pett fel), de nagyon k�v�ncsi voln�k r�. Nem az�rt, mert att�l v�rn�k t�bbet, hanem hogy egy-egy fordulata az eredetinek m�g hangs�lyosabban id�zze fel bennem a miskolci v�ltozat megold�sait. Sok�ig volt a hazai sz�npadok kedvenc reperto�r darabja, azut�n m�gis kikopott. Legfeljebb az �n vagyok a falu rossza, egyed�l kezdet� n�pies m�dal eml�keztetett r�, amelyet ma is �nekelnek m�g (az el�ad�sban is felhangzik, de ink�bb csak id�zet form�j�ban).     

Fot�k: �der Vera

   Egy�rtelm� nagy siker a h�rom �s f�l �r�s (a magam r�sz�r�l im�dom a hossz� el�ad�sokat) produkci�. Jegyet legfeljebb a p�holyok h�ts� sz�keire lehet kapni m�g egy-kett�t (ahonnan, ugye, nem l�tni a sz�npadot), m�r r�vid id�vel azut�n, hogy megny�lik a jegyv�s�rl�s lehet�s�ge. Rendk�v�l sz�rakoztat� az eg�sz, egyszerre n�pmesei, groteszk �s mellbev�g�an mai k�z�llapotainkra is utal�. Ha neh�z is esetleg elk�pzelni, hogy mindez harmonikus egys�gben lehet jelen egy el�ad�sban, bizony akkor is �gy van. Tess�k elmenni �s meggy�z�dni r�la! N�pmesei az egyes figur�k egyszer�, tiszta (vagy �ppen, hogy ellenkez�leg) alakja, sz�momra kifejezetten a mesevil�got id�z� az �jszakai lop�s jelenet�nek megold�sa, de enn�l a jelenetn�l (vagy ink�bb jelenetsorn�l) k�l�n hangs�lyozom az el�ad�sban mindv�gig, de itt koncentr�ltan jelenl�v� humort is. Groteszk, mert olyasmit l�tunk, ami nem lehet igaz, nem volna szabad, hogy az legyen, s m�gis valami megnyugtat� der� j�r �t benn�nket. Ebben nagy seg�ts�g a r�szben �sszev�logatott, r�szben eredeti �s az �rzelmek igen sz�les sk�l�j�t kifejez� zene is. (De a koreogr�fi�r�l – Kocsis Andrea �s Luk�cs �d�m munk�ja - sem feledkezz�nk meg!)  �s groteszk, de nagyon �lvezetes sokszor a nyelvezet, amib�l az els� mondatokban adtam is kis �zel�t�t. A mai k�z�llapotokra val� utal�s jelenl�t�t pedig a darab v�ge fel� Finum R�zsi sz�j�b�l elhangz� k�ts�gbeesett ki�lt�s �rz�kelteti tal�n legink�bb: Milyen orsz�g ez, ahol nem n�z�nk egym�s szem�be �s gy�l�lj�k egym�st?!
   Hogy a cselekm�nynek igaz�b�l nincs konkr�tan meghat�rozott ideje, az kit�nik Khell Zsolt remek d�szlet�b�l is, amelyben a m�lt �s a ma elemei egyar�nt feltal�lhat�ak. Remete Kriszta jelmezei jelzik azt is, kinek milyen helye van a falu hierarchi�j�ban.
   Az el�ad�s v�ge ak�r ism�t a n�pmes�k felemleget�s�re k�sztethet, amennyiben (�s boldogan �lnek, m�g meg nem haltak) a Moh�csi fiv�rek v�ltozat�ban – az eredetit�l elt�r�en – kiv�tel n�lk�l mindenki elnyeri azt a p�rt, akit v�gyott mag�nak.
 

  A nagyl�tsz�m� szerepl�g�rda minden tagj�nak van lehet�s�ge (persze term�szetesen nem egyforma m�rt�kben) arra, hogy ak�r hosszabb jelenetek sor�n, ak�r csak pillanatokban, de eml�kezetest ny�jtsanak.  
   G�sp�r Tibor, J�szai-d�jas, �rdemes m�v�sz b�r�ja pillanatok alatt tal�l megold�st minden probl�m�ra. Cinikus, ravasz, de sajn�latra m�lt� is tud lenni, amikor r�szedik �s ennek k�vetkezt�ben elveszti a faluban viselt posztj�t.  
   Boriska, a l�nya M�sz�ly Anna – tipikus „l�zerb�l” v�lik er�s, �ntudatos l�nny�.
   Lajos, a fia – Bodoky M�rk, tesze-tosza, m�l�, naiv, de kedves figura.
   R�zsa Kriszti�n (G�nd�r S�ndor), azaz a c�mszerepl� falu rossza a d�ht�l forrva em�szti mag�t, de f�lelmetes reakci�i, vesz�lyes fokos-csapkod�sai k�zben is �rezz�k, hogy az az igaz, amit a b�r� ki is mond r�la: val�j�ban, m�lyen, j� ember.
   �s j� ember Finum R�zsi – Czak� Julianna – is, aki mindenkin �tl�t, okos, len�z�st, b�nt�st, ha f�j is, fel�lemelkedve fogad.
   G�r�g L�szl�, J�szai-d�jas (Gonosz Pista) baktere �s egyben t�zolt�parancsnoka, aki 48-as honv�db�l v�lt azz�, aki, flegmas�ga �s lop�si szenved�lye m�g�tt m�lyen hordozza a szabads�gharc traum�j�t.
   Edvi Henrietta (B�tki Tercsi) kardos menyecsk�j�nek hat�rozotts�ga m�g�tt nem maradnak rejtve az �rzelmek sem.
   Fandl Ferenc �s Tegyi Korn�l (Cserebog�r J�ska, sz�l�p�sztor,  �s Feri, b�res) remek tri�t alkotnak Gonosz Pist�val. A m�sodik felvon�s gyakorlatilag az �v�k, nagy �rdem�k, hogy egy pillanatra sem �rezz�k hossz�nak, elny�jtottnak ezt a r�szt. Egy�gy� figur�juk igen mulats�gos. Tegyi Korn�l a hosszas, legink�bb n�ma, h�ztet�n kuksol�s k�zben is el�ri, hogy figyelj�nk r� is.
   Mellesleg Tariszny�sn� – M�hr �gi, J�szai-d�jas  kis szerepben is eml�kezetes megform�l�sa – �tlet�re � lesz az �j falu rossza, de egy�gy�s�ge akkor m�r bajt okoz.
   Tov�bbi, kisebb szerepekben is megmaradnak eml�kezet�nkben Gonoszn� – azaz Ruszn�k Adrienn m�g B�tki Tercsin�l is kardosabb, de ugyan�gy szeretni is tud� fels�ge, Szegedi Dezs�, J�szai-d�jas (a Makk Hetes kocsm�rosa, valamint az �r, a Seregek Ura) �s feles�ge szerep�ben Czvikker Lilla, Salat Lehel ha lehet jovi�lis, de ha kell, hat�rozottan int�zked� csendbiztosa, Farkas S�ndor tisztelend�je (�s egyben patikusa) „p�rhuzamot von�saival” �s az esem�nyek foly�s�t forgalomir�ny�t��hoz hasonl� karmozg�sokkal k�s�r�s�vel �s Kokics P�ter mindv�gig (zseni�lisan j�tszott) szinte �jult r�szegs�g�vel. Jutnak j� pillanatok N�dasy Erika �s Varga Andrea m�dos asszonyainak (�k M�hr �gival egy�tt valamif�le, a g�r�g trag�di�kra eml�keztet� k�rus szerepet t�ltenek be), Luk�cs �d�m bety�r�nak, Visnyiczki Bence gazd�j�nak.
   „Az Istent�l elrugaszkodott zenekar”: Kov�cs M�rton (heged�), M�ser �d�m (harmonika), Luk�cs Ferenc (cimbalom), Sz�p� Imre (b�g�)
   �gyel�: Budai R�ka, s�g�: B�r� Kl�ra, rendez�asszisztens: Fekete Zsolt.

Fot�: �der Vera

G�r�g L�szl� jutalomj�t�ka – mondta mellettem valaki, b�r ez a megjegyz�s (mint a tov�bbiakb�l kider�lt) nem a min�s�gre, hanem a mennyis�gre vonatkozott. Val�ban, hatalmas mennyis�g� sz�vege van, ann�l ink�bb megfogja a n�z�t, hogy az elf�rad�s jelei n�lk�l, milyen fegyelemmel, milyen magas sz�nvonalon csin�lja v�gig, profi m�don, a sz�t legteljesebben pozit�v �rtelemben haszn�lva. Nincs pedig k�nny� dolga Bruscon, a sz�n�szi p�lya jelent�s, de lecs�sz� alakj�nak megform�l�sakor, aki teljes sz�vvel �s hittel k�zd�tt eg�sz �let�ben a hivat�s��rt, hogy a v�g�n fel kelljen tennie mag�nak a k�rd�st: hi�baval� volt? Annyiszor v�ltozik, fordul szem�lyis�ge, hol aktor, hol rendez�, hol f�rj �s csal�dapa (persze, val�j�ban nyilv�n minden mindig egy�tt �l benne), s ahhoz, hogy minden fordulat hiteles legyen a n�z� sz�m�ra, m�r-m�r virtuozit�s kell. G�r�g L�szl� mag��nak mondhatja ezt a virtuozit�st. Kell-e egy�ltal�n a kult�ra, kell-e egy�ltal�n az embereknek a sz�nh�z? Brusconban minden elhivatotts�ga ellen�re ott a k�tely is. Azt mondja, ha �szint�k vagyunk, a sz�nh�z abszurdit�s, ha �szint�k vagyunk, nem tudunk sz�nh�zat csin�lni, sem darabot �rni, sem elj�tszani azt. �szintek�nt nincs m�s lehet��g, mint meg�lni magunkat, de mivel ezt nem akarjuk, m�gis sz�nh�zat csin�lunk. �s azt �rezz�k, hogy ezek az alaposan elgondolkodtat� mondatok nem is csak a sz�nh�zr�l, hanem eg�sz �let�nkr�l sz�lnak. De akkor mi legyen tov�bb? Ez a sz�nh�zcsin�l� Bruscon �s a darab f� k�rd�se.
Boz�ki Mara d�szlet�nek (a jelmezeket is � tervezte) atmoszf�r�ja azonnal �rz�kelhet�v� teszi azt a komors�got, �tvitt �rtelemben is s�t�ts�get, ami a vend�gj�t�k helysz�n��l szolg�l� kisv�rost �s annak lak�it jellemzi. Kesz�g L�szl� rendez�se az �rt�ktelen, a hamis t�rnyer�s�t, a butas�g eluralkod�s�t hangs�lyozza, de sugallva a v�laszt Bruscon fentebb eml�tett k�rd�s�re: csin�lni kell, nem feladni!
G�r�g L�szl� mellett sokkal, de sokkal kisebb szerep jut a t�bbieknek az el�ad�sban – mennyis�gileg -, statiszt�k �k Bruscon vil�g�ban, de valamennyien remek�l „statiszt�lnak” a sz�n�sz szinte v�gtelen monol�gj�hoz, m�s �s m�sk�ppen, de valamennyi�k karaktere eml�kezetes marad a n�z� sz�m�ra.

Ford�totta: Gy�rffy Mikl�s / Dramaturg: L�rinczy Attila
 

Bruscon: G�r�g L�szl�, J�szai-d�jas
Brusconn�: M�hr �gi, J�szai-d�jas
Feruccio: Farkas S�ndor
Sarah: Ruszn�k Adrienn
Kocsm�ros: Kokics P�ter
Kocsm�rosn�: Kerekes Val�ria
Emma: M�sz�ly Anna

Zene: Zs�ger-Varga �kos
S�g�: M�rton B. Andr�s
�gyel� / Rendez�asszisztens: P�ltz Julianna

   Szombat d�lut�n van, �l�k a D�ryn� utca egyik terasz�n, n�zem, amint lassan �rkezni kezd a Kamarasz�nh�z k�z�ns�ge, Micimack�hoz. Kisgyermekes teljes csal�dok, felt�n�en sok fiatal apuka gyermek�vel, de akadnak „sz�l�” feln�ttek is. A n�z�t�ren �lve l�tom, hogy val�ban �k is eg�szen sz�p sz�mmal vannak itt, velem egy�tt, val�sz�n�leg mindny�junknak gyermekkori kedvence volt – �s meg is maradt annak – a kedves, „csacsi �reg medve” (aki ebben az el�ad�sban egy�ltal�n nem �reg, err�l mindj�rt).

Fot�: G�los Mih�ly Samu

Kezd�dik. A sz�zholdas pagony egy szelet�t �br�zol�, mesek�nyvekre eml�keztet� d�szletben, Igaz-Juh�sz Katalin munk�j�ban, elf�r Nyuszi kuck�ja, Malacka �s Bagoly h�za, az elef�ntverem �s a f�k k�z�tt az is, amelyiken a m�hek z�mm�gnek.
   Megtudjuk, hogy a c�mszerepl� „elveszett az erd�ben, ugyan�gy, mint Ruszny�k G�bor (* rendez� - nem ez� az el�ad�s�) - Miskolc k�rny�k�n, olvas�s k�zben”. A feln�tt k�z�ns�g itt t�r ki el�sz�r hangos nevet�sben, azut�n t�bb hasonl� utal�sn�l lesz m�g alkalma r�, de az el�ad�s els�sorban akkor is a gyerekek� �s a rendez�s nem is t�veszti ezt szem el�l. Ruszny�k G�bor egy�bk�nt maga is ott �l a n�z�t�ren, s m�g t�bben a sz�nh�z t�rsulat�b�l. Szeretem, hogy �rdekl�dnek egym�s munk�i ir�nt, gyakran l�tom �ket egym�s el�ad�sainak n�z�jek�nt!
   Micimack� – "akit �gy h�vnak �s nem p�ld�ul G�r�g L�szl�nak” j�n, �s r�n�z�sre bizony cs�ppet sem �reg, nagyon is fiatal maci (ami persze nem z�rja ki, hogy R�bert Gida sz�m�ra az legyen), bumfordi, �rtatlanul – ami nem a csacsis�g jele! – csillog� szem�, t�nyleg nagyon kedves Tegyi Korn�l Micimack�ja �s l�that�an �lvezi nem csak mag�t a mes�t, hanem a gyerekekkel t�bbsz�r beiktatott interakt�v j�t�kot is. Erre id�nk�nt �gy is sor ker�l, hogy a rendez�i sz�nd�k azon a ponton nem tervezte, de a lelkes �s �szinte gyermekk�z�ns�g mag�t�l is akci�ba l�p, komment�l, javasol, belesz�l. �s a szerepl�k nem tesznek �gy, mintha mi sem t�rt�nt volna, veszik a lapot, azonnal reag�lnak. Edvi Henrietta (Malacka), Keresztes S�ndor (F�les), Moln�r Anna (Kanga), Proh�szka Fanni (Nyuszi), Rudolf Szonja (Zsebi Baba – a sz�nh�z honlapj�n �gy szerepel, a reg�nyben Zsebibaba) �s Szegedi Dezs� (Bagoly) mindny�jan nagyon kedvesen j�tssz�k figur�jukat. Id�nk�nt t�ncolj�k is. A koreogr�fi�t Kocsis Andrea k�sz�tette.
   Tigris m�g nem �rkezett meg, „majd j�v�re, a folytat�sban, Hars�nyi fogja j�tszani vagy Fagyi”  (* Hars�nyi Attila, Fandl Ferenc). A dramaturg L�rinczy Attila volt.



Fot�: G�los Mih�ly Samu

   A cselekm�nyt Nagy N�ndor zen�je k�s�ri. Nem tudn�nk d�dolgatva felid�zni a dallamokat, de a szimfonikus k�nny�zenei k�s�ret magasabb szintre emeli az el�ad�st, seg�tve azt is, hogy gyermek �s feln�tt n�z� sz�m�ra egyar�nt �lvezetet okozzon. A zene �ltal�nos hangulata egyetlen helyen t�rik meg – ott okkal! – F�les dr�mai sanzonj�val, amelyet a farka elveszt�se feletti f�jdalm�ban �nekel.
   B�res Attila rendez�s�r�l �sszefoglal�an azt mondhatjuk, �gy kell egy j�l ismert t�rt�netet az eredeti hangulatt�l nem elidegen�tve, m�gis maiv� t�ve j�tszani a gyermekeknek.
   �gyel� – Egy�d T�nde, s�g� – Szarka Vikt�ria, rendez�asszisztens – Hadh�zy Ildik�.