Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház direktora, rendező és Keszég László, a színház rendezője beszélgetett a mezőkövesdi közönséggel.

   Keszég László Szabadkán született. Bár a családban pedagógusok, mérnökök voltak, ő színésznek készült. Márt tíz évesen szerepelt műsorokban, később belépett egy szavalókörbe, majd alakítottak kortársaival egy országos sikert aratott avantgárd formációt. Amikor leszereltek a katonaságtól, hamarosan kitört a délszláv háború. Ekkor jött át Magyarországra. Színész szeretett volna lenni, de már az első félévben többször kérték arra társai, hogy kívülről nézze meg a jeleneteiket. Felvette a rendező szakot.
   Béres Attila Marosvásárhelyen járt sportiskolába, focizott. Édesapja azonban nem nézte jó szemmel sem ezt, sem a színház iránti érdeklődését. A Babes-Bolyai Egyetemen tanult matematikát, de a harmadik évtől párhuzamosan színészetet is. Látta, hogy társainak örömet okoz a színészet, de neki inkább küzdelem volt, az ösztön kevésnek bizonyult. A matematikát és a színházat „összeadva” végül kijött a rendezés. Ezt már Budapesten tanulta, majd Egerben töltött két évet, vizsgarendezése a Valahol Európában volt. (* Hatalmas sikerrel. Az előadást a Magyar Televízó élő, egyenes adásban közvetítette, majd felvételről meg is ismételték. – J.F.)
   A rendezésről általában szólva Keszég László elmondta, amíg elkezdődnek az olvasópróbák, a színházi rendező már elvégzi a munka hatvan százalékát, megtörténik az értelmezés, a szöveg előkészítése, a dramaturgiai munka, skiccelés, tervezés.  Béres Attila szerint a rendező 3D-ben talál ki valamit, amit egy könyv két dimenzióban hoz létre, egy addig nem létező világot álmodik meg, bízva abban, hogy az közel áll a néző elképzeléséhez. A rendezés azonban nem mindig tiszta öröm, nincs olyan, hogy jó az előadás, hiába szereti a néző, „húsz éve él kétségben”. A színház nem panoptikum, a máról kell szólnia. Keszég László szerint ma a színházak legnagyobb ellensége például a kamaszok megszólításában a kereskedelmi tévék világa, a villogó, gyors, látványos váltásokkal. Mozifilmek azonban már nincsenek 160 perc hosszúság alatt, szembe mennek a trendekkel, sőt a tévéhíradók is nyúlnak, színes-szagos anyagokat kínálnak. Ki kellett valamit találniuk valamit a színházaknak, ezért hódítanak az átiratok. Eljön azonban majd újra a klasszicizálódás időszaka. Átiratokról szólva Béres Attila szerint a SzentivánéjiÁ!-nak például javára vált, hogy kibontotta Oberon történetét. A Mágnás Miska esetében pedig magával is vitatkozik és nem mindig ért egyet sajt magával, de az igazgató örül, ha kollégája jól csinál valamit.
   Direktorként nagyon sok nagyon sok mindenre kell ügyelnie. Az évad megtervezésekor például objektív (meglegyen, a pénz, az egyéb feltételek az előadásokhoz) és szubjektív szempontok is vannak. Fontos, hogy a színház aktuális társadalmi problémákat érintsen, a nézők ne csak hátradőljenek, hanem a darab érintse meg őket. Keszég László ezt azzal egészítette ki, hogy az évad összeállításánál figyelembe kell venni a társulat összetételét, szerepet kell adniuk a színészeiknek. A színész alkotótárs, akkor is, ha netán valamin összevesznek a rendezővel. A színész munkaeszköze a lelke, attól hiteles, eltárolja érzelmeit. Ő viszi vásárra. a bőrét a színpadon.
   A Miskolci Nemzeti Színháznál demokrácia van. Lehetne színházat vezetni úgy is, hogy csak az igazgató ízlése érvényesül, de Miskolcon öt tagú művészeti tanács működik (akkor is, ha szerződése szerint az igazgató az egyszemélyi felelőse mindennek), biztosítva a fékeket és az ellensúlyokat, szűrőket, megfontolt döntéseket. Ez a nehezebb út, de felemelő, ha az ember beismeri a tévedését. Talán ezért sikeres a miskolci színház országosan, mert a meghozott döntéseknek van alapjuk. A direktor elmondta, hogy bár tízszer annyi jegy fogy színházi előadásokra Magyarországon, mint focimeccsre, sem a támogatás nem arányos, sem fizetések. Ez azonban már politika és nem matematika. Miskolcon a Covid járvány után augusztusban, szeptemberben még foghíjasan ültek a nézőtéren, azóta azonban már berobbant a nézőszám.
   Büszke arra, hogy Miskolcon kívül más borsodi városokból, de Egerrből, sőt Budapestről is sokan járnak hozzájuk, de szeretne szorosabb kapcsolatot a mezőkövesdi közönséggel is, akár úgy, hogy egy „matyó bérlet” keretében várják őket Miskolcra, akár úgy, hogy előadásokat hoznak el a városba. (* Volt már hasonló kapcsolat, igaz, évtizedekkel ezelőtt, amikor a Miskolci Nemzeti Színház éveken át játszott helyi bérlet keretében Mezőkövesden. – J.F.)

Egy másik beszélgetésen pedig Nádasy Erika színművésznő volt a vendég, aki Piaf-estje néhány dalát is elénekelte.



 

   Azon gondolkodtam a tegnap (egyébként már többedszer) látott „SzentivánéjiÁ” szünetében, hogy milyen igazságtalanság ez is…
   Mivel Miskolc egész nyáron és azóta is folyamatosan játszott, elég sokszor ültem ott előadásokon. Nem volt teltház (a Nagyszínpadon legalábbis), de szégyenkezni sem kellett, mindig tisztes ház volt, ez mindkettő tény. Amint az is, hogy a jelenlévő közönség a mai napig minden este ünnepel, álló taps mindegyik előadás végén (sőt – lásd a július 10-i Rózsaeső című bejegyzést!) és ez egyáltalán nem annak szól csak, hogy a vírus miatti bezárás után újra nyitni lehetett, hanem egyértelműen az előadások színvonalának. Igaz ez a Nagyszínházra, a Kamarára, a Játékszínre egyaránt. Az igazságtalanságot pedig éppen a produkciók - és alkotóik - szenvedik el, mert a meglévő üres helyek azért vannak, mert a járványnak nincs még vége és sokan nem mernek még most sem beülni a nézőtérre. Így nem látják annyian ezeket, amennyien normál körülmények között, pedig valamennyi megérdemelné. Remélem, sokáig műsoron maradnak!
   Ami a „SzentivánéjiÁ”-t illeti („Shakespeare címében is hasonló vígjátéka alapján Nádasdy Ádám fordítását felhasználva írta: Rusznyák Gábor”) szándékomban áll írni róla részletesen.
   Kezdeni valószínűleg valahogyan így fogom: „Sohasem gondoltam volna, hogy Shakespeare gyönyörű darabjából ezt is lehet csinálni” – de ne essék félreértés, ez nem elmarasztalás lesz. Addig is idemásolom Arany János klasszikus fordításának befejezését, Puck monológját, mert a miskolci előadásban sajnos csak utalás szintjén hangzik el (hogy miért, majd kiderül az írásomból), s mert nagyon szeretem. Álljon hát itt legalább:
„Ha mi árnyak nem tetszettünk,
Gondoljátok, s mentve tettünk:
Hogy az álom meglepett,
S tükrözé e képeket.
E csekély, meddő mesét,
Mely csak álom, semmiség,
Nézze most el úri kegy,
Másszor aztán jobban megy.
S amint emberséges Puck
A nevem: ha megkapjuk,
Hogy most kímél a fulánk,
Jóvátesszük e hibánk,
Máskint a nevem ne Puck
Legyen inkább egy hazug.
Most uraim, jó`tszakát. -
Fel, tapsra hát, ki jó barát,
S Robin megjavítja magát.

 

Nádasy Erika, Farkas Sándor, Feczesin Kristóf, Mészöly Anna, Simon Zoltán   

   Keszég László feszes ritmusú, rendkívül szórakoztató rendezésében ez a hol nagyon is elképzelhető, hol egészen abszurd helyzetkomikummal, leleményes (nem egyszer vaskos) szöveggel, szóviccekkel is telített szürreális bohózat sokszor ad alkalmat nevetésre (akkor is, ha néha keserédes ez) – a végén happy end-del.

Bővebben az Előadások menüpontban!

 

   Tegnap este sikerült - harmadszorra nézve - a Producereknek olyan szereposztását látnom, amelyről itt a blogon (Előadások menüpont) - valamint a pannonhirnok.com portálon - a beszámolómban nem írhattam. (A többes szereposztások dilemmája, megjelenjen-e az  írás miután megnéztem az egyiket vagy várjak arra, míg mind sorra kerülhet.) A most látott Lajos András, Nádasy Erika ugyanúgy kiérdemelték volna a dicsérő szavakat, s akkor még mindig van olyan variáció, amelyben Czvikker Lilla, Koller Krisztián, Papp Endre játszik - szeretném majd őket is megnézni. De most a rózsákról néhány szó! Amióta újra kinyitott és gyakorlatilag a nyáron folyamatosan várja nézőit a Miskolci Nemzeti, minden előadás végén hosszú álló taps (vagy "Broadway-osan" standing ovation) köszönti az adott produkciót. Saját tapasztalataim, barátaim elmondása is igazolják ezt. Az azonban nincs minden előadás végén, ami tegnap történt, a hosszú-hosszú ünneplés közben rózsaeső hullott a nézőtér számtalan pontjáról és az "eső" nem túlzás, mert nem néhány szál volt: rózsaszőnyeg borította végül a színpadot. Valóban fantasztikus hangulatú este volt.
 

  Végre közönség elé kerülhetett a még az elmúlt év végén próbálni kezdett produkció. „Wow!” - mondanánk (lévén ez egy Broadway-darab), de mégis inkább „Hűha!” hiszen Béres Attila rendezése legalább annyira szól a mai Magyarországról, mint a show businessről – mindkettőben minden megtörténhet. A cselekményről csak annyit, két producer ellentmondva mindannak, amit várnánk, az új musical bukását szeretné elérni, de ellenkezőleg, hatalmas sikert aratnak (s nekik ez nagyon nem jó), mert a színház öntörvényű, a színház be- és elfogadó, a színház szabad!
   Béres Attila rendezése ad egy markánsan jelenlévő réteget az előadáshoz, mindvégig felbukkanó reflexiókat, néha burkoltabb, néha teljesen nyilvánvaló és szókimondó utalásokat, egyértelmű állásfoglalásokat napjaink Magyarországának történéseiről, botrányairól, lakosságának érzelmi és mentális állapotáról.   

Bővebben az Előadások menüpontban!



Fotó: Gálos Mihály Samu
 

   Szabó Máté rendezett már egy Déjà vu előadást, 2005 tavaszán, Egerben, ahonnan sokan átjárnak színházba Miskolcra is. Az előadás, bár minden pillanatában ott van a történelem és a magánélet is, a világháborútól az űrrepülésig, a Nagy Imre pertől a rendszerváltásig, egykor volt házibuliktól napjaink szórakozási formáiig és sorolhatnák hosszasan még, mégsem valamiféle történelmi lecke. Erős a közösségi érzés, hogy igen, mindannyiunknak köze van mindenhez, amit itt látunk, miközben személyünkben szólít meg, saját emlékeinket idézi, önmagunk helyét is mutatja.

Fotó: Éder Vera
 
Ahogyan a 2005-ös egri produkció óta a világ és nyilván a rendező maga is változott, úgy változott a Szabó Máté fémjelezte Déjà vu. Ezért nyugodtan kijelenthetem az elgondolkodtató, néhol megrendítő, de sok mosolyra is alkalmat adó produkcióról, hogy jamais vu (sosem látott).

Bővebben az Előadások menüpontban!
 

   Így ért véget ma este az első előadás, tele szívvel, lelkesedéssel és örömmel a színpadon és a nézőtéren egyaránt.




 

   A koronavírus járvány alatti bezárás után május végétől nyit és egész nyáron (lásd az előző bejegyzést is!) játszik a Miskolci Nemzeti Színház. A műsor már megtalálható a honlapon, a jegyárusítás is megkezdődött. Május 29-től, az alábbi biztonsági intézkedések mellett lehet látogatni az előadásokat:

   Béres Attila igazgató interjút adott a minap.hu-nak. Elmondta, bár 100 százalékos biztonsággal még nem lehet beszélni, de a tervek szerint a Miskolci Nemzeti Színház egy hónap múlva nyit és egész nyáron játszani fognak, a kőszínházban is és a Nyári Színházban is. Egyrészt olyan előadásokat, melyeket csak néhányszor sikerült a zárás előtt színre vinni: szentivánéjiÁ!, Bál a Savoyban, Linda Vista, Hegedűs a háztetőn, Feketeszárú cseresznye, másrészt több, a zárlat alatt elkészült produkció bemutatóját is megtartják: Déjà vu, Hermelin, Producerek, Hazatérés. Ha minden feltétel teljesül, május 29-én este, a Déjà vu bemutatóján fogadják újra a nézőket első alkalommal (az egri közönségnek a 2005-ös előadásból lehet ismerős, ebből egy videórészletet itt láthatnak). Ami a vírusvédelmi szabályokat illeti, mindent be fognak tartani, amit a rendelet megkövetel, például kérni fogják az oltási bizonyítványokat a nézőktől, de „egy dolog biztos: ha felvillan a zöld lámpa, nekünk kötelességünk elkezdeni játszani”.
 

   A járványhelyzet miatt a mostani időben még inkább számítunk a segítségükre. Adójuk 1%-ának felajánlásával Önök is segítik munkánkat, hogy hazánk első magyar nyelvű kőszínháza méltón szolgálhassa a régió és a város művészetét. Köszönjük, ha a Miskolci Nemzeti Színházat támogatják!

A kedvezményezett adószáma
23862474-2-05
A kedvezményezett neve
Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft

 

   Február 6-án indul a Miskolci Nemzeti Színház saját fejlesztésű, online előadásokat közvetítő oldala, az online.mnsz.hu. Az első az Édes Anna (2018) lesz, majd minden csütörtökön és szombaton sikeres korábbi előadások felvételeit adják, de lesznek élő közvetítések is. A stream oldal február 1-től lesz elérhető, ahol megtekinthetik a kínálatot és jegyet is válthatnak.
 

   Fémből készült „függöny”, elzárja a színpadot és a nézőteret (hogy megakadályozza az esetleges színpadi tűz átterjedését). Elzárja egymástól a színpadon állókat és a nézőket…
   Ma másfajta, képletes vasfüggöny zár el alkotót és nézőt egymástól, a koronavírus járvány, ma nem járhatunk színházba, nem ülhetünk ott a nézőtéren, s csak remélni lehet, hogy mielőbb vége lesz ennek az állapotnak. A Miskolci Nemzeti Színház (és még sok másik, szerte az országban) tényleg mindent megtesz, hogy áttörje ezt a zárat. Bár e-színházuk nem működik még (Béres Attila direktor egy televíziós interjúban januárra jelezte), a közösségi oldaluk adta minden lehetőséget kihasználva szinte naponta tudatja akár A deszka népe sorozattal, akár a színházon belül azért folyó munka híreivel, képeivel, hogy élnek és dolgoznak, hogy várva-várják a találkozást fizikai valóságában is nézővel. Azt az időt, amikor újra felhangozhat a taps, s ha akkora a siker, akár a valóságos vasfüggöny is legördülhet az előadás végén, hogy a még mindig tapsoló, sőt vastapsoló (hiszen ez a kifejezés azt jelenti, még akkor is, amikor már a vasfüggöny is megjelent) közönség elé a kis ajtón egyenként léphetnek ki most már valóban utoljára meghajolni a művészek.   

Gálos Mihály Samu képe a Producerek című musical próbáján készült. A kép forrása a színház Facebook-oldala.
 

Két decemberi plakát a Palágyi Lajos igazgatásával fémjelzett időszakból, az első 1911-ből, a második 1913-ból.


 

Észak-Magyarország 1955.12.04.
(Az eredeti helyesírással.)

   Ünnepi díszelőadás keretében pénteken este nyitotta meg kapuit Miskolc második színháza: a Déryné Színház Kamaraszínháza. Résztvettek az ünnepi előadáson a népművelési minisztérium, a megyei és városi párt és állami szervek, kultúrális intézmények, tömegszervezetek és a színház építésében résztvett dolgozók képviselői. A nézőteret teljesne megtöltötte az ünnepi közönség.
   A Himnusz elhangzása után Györffy György, a színház művésze szavalta el Petőfi Színészdalát, majd Kállai Gyula elvtárs, népművelési miniszterhelyettes méltatta a kulturális esemény nagy jelentőségét. Az új színház megnyitása újabb határkő Miskolc és a megye kulturális fejlődésében.  A Kamaraszínház legyen szocialista kultúránk harcos tömegeket nevelő intézménye, színművészetünk új fóruma. A színház művészeit töltse el lelkesedéssel a rájuk váró nagy és felemelő feladat. Ezután Hajdú Rezső elvtárs, a városi tanács vb. elnöke mutatott rá arra, hogy az új színház felavatása egybeesik Miskolc felszabadulásának 11. évfordulójával. Ez a színház újabb bizonyítéka tizenegy év óta elért fejlődésünknek. Megköszönte a népművelési minisztériumnak a színház létesítéséhez nyújtott erkölcsi és anyagai támogatást és elismeréssel emlékezett meg az építők odaadó munkájáról és azokról, akik társadalmi munkával járultak hozzá a színház létesítéséhez. Végül elvágta a színpadot elválasztó nemzeti színű szalagot és ezzel átadta az új színházat rendeltetésének, Miskolc dolgozóinak.
   A színház együttese ezután remek előadásban mutatta be G. B. Shaw Warrenné mestersége című szatírikus színművét.  Mészöly Tibor igazgatónak, a mű fordítójának rendezésében. A díszelőadás közönsége a felvonások végén forrón ünnepelte a szereplőket: Titkos Ilonát, Zolnay Zsuzsát, Fehér Tibort, Viktor Gedeont, Takács Oszkárt és Csiszér Andrást. A felvonásközökben megelégedéssel beszéltek a magas színvonalú előadásról, a barátságos, intim hangulatú színház berendezéséről, szépségéről, amely megnyerte a közönség általános tetszését.
   Az előadást a színészklubban díszvacsora követte.   

   A miskolci Bál a Savoyban előadásról szóló beszámolóban említettem Ábrahám Pál operettjének Tallinnban látott előadását is. A fénykép annak egy pillanatát (tapsrend) mutatja, a gardonyiszinhazblog.gportal.hu "Európa - színház" (folyamatosan bővülő) menüpontjából.

Szentivánéji álom / Sen čarovné noci / SzentivánéjiÁ

   Ezzel a bejegyzéssel azt szeretném elmondani, sajnálom, hogy nem írhatok részletesen a Shakespeare-inspirálta miskolci produkcióról, Rusznyák Gábor rendezéséről.
   A darabról élőben, valóban színpadon, s nem felvételről látott előadás-emlékeimből először az 1992-es egri produkció jut eszembe. Én akkor, a kilencvenes évek legelején kerültem közelebbi kapcsolatba a Gali László - aki az előadás rendezője is volt - igazgatta egri színházzal (akkor kezdődött az a hosszú folyamat, amelynek része volt 2010-ben a blog megszületése is). A rendkívül egyszerű díszlet főképp csak a színpadra belógatott fehér vászoncsíkokból állt, ezeket mozgatták, tolták el, kötötték össze különféle módokon, jelképezve velük az egyes helyszíneket. Ez a darab számunkra nem az erdőben vagy a mesében játszódik – nyilatkozta Gali László, hanem az emberi lélek mélyében, az a fontos, hogy mi történik az ember tudatos lénye és ösztönvilága között. A szerelem viharos, keserves és fájdalmas pokoljárás, a felnőtté válás része. Talán az emberi lélek teleírható még üres lapjait is jelképezték az említett vásznak. A Szentivánéji álom az általam rajongásig szeretett művészeti ágról, a színházról is beszél, a mesteremberek előadásra készülnek (színház a színházban). Együgyű játékuk tele tisztasággal, ami az igazi színház sajátja, miközben egyébként remekül szórakozunk rajtuk. Szeretem Arany János fordításában a kedves próba-jelenetüket. A képen (forrás a Heves Megyei Hírlap) Csendes László, Vízi György, Balogh András.  



A 2009-es egri előadást Radoslav Milenkovič rendezte. Hangsúlyozta, hogy nem hagyományos előadás lesz, nem a mese oldaláról közelít, inkább azt akarja érzékeltetni, hogy a szerelem vakká, manipulálhatóvá tesz. Titániát és Oberont Nádasy Erika és Görög László játszották, akik ma mindketten a miskolci teátrum művészei.


Fotó: Gál Gábor

Ha az 1992-es és majd a 2020-as előadást képzeletben egy ív kezdő és végpontjának tekintem, akkor közbülső állomásként Milenkovič rendezése szakított ugyan a megszokott, hagyományos értelmezéssel, de még ahhoz állt közelebb. A másik állomás, a Prágában, a Nemzeti Színházban látott Sen čarovné noci (2018) viszont a miskolci produkció rokona volt. Annyiban mindenképp, hogy a cselekményt ott is áthelyezték a mába, időben még sokkal is közelebb hozzánk, mint Miskolcon, a szereplők gesztusai, viselkedésük azt a képzetet keltette, hogy lehetnének akár a szomszédaink is. A környezet, a játéktér viszont stilizált volt, s végig ugyanaz. (Tehát mégis volt rokonság a Gali-féle rendezéssel is.) Kíváncsian vártam a mesteremberek megjelenését, de sajnos csalódtam. Ugyanis kimaradt minden prózai jelenetük, helyette a „mesterek” – nők és férfiak – egy kis „tánc” jelenetet tanultak be és adtak elő. Mindazonáltal az előadás egésze nem okozott csalódást!



Elérkeztünk a 2020-as SzentivánéjiÁ-hoz, a Miskolci Nemzeti Színház produkciójához. A bemutatót még meg tudták tartani, azután közbeszólt a koronavírus járvány, a színházak bezártak. Ezért nem tudom megnézni az előadást – s ha újra nyitni lehet, akkor sem lesz még feltétlenül biztonságos a Miskolcra utazás tömegközlekedéssel -, pedig amit addig olvastam, láttam róla, az izgalmas, mindenképp látni kell produkciót sejtet. Reménykedem, most ennyit tehetek.
 

Fotó: Gálos Mihály Samu

 

   Mirkóczki Ádám polgármester közölte, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben polgármesteri hatáskörében eljárva hatályon kívül helyezi a közgyűlés október 29-én megszavazott két határozatát. Az egyik Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház jelenlegi igazgató kinevezésének elutasításáról, a másik Szőcs Artur direktori kinevezéséről döntött. Blaskó Balázs marad az egri teátrum vezetője. A polgármester indoklása szerint a minisztérium semmilyen kompromisszumra nem hajlandó, ha nem így tenne, vissza kellene fizetni az idei évre a színházra kapott 300 milliót és nem kapnák meg a jövő évi 300-at, ezt pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben a város nem tudja vállalni.

Az alábbiakban az egri közgyúlésen a kinevezési vitában elhangzottakat olvashatják.
 

15:45 Név szerinti szavazás Szőcs Artur kinevezéséről. 10 igen, 6 nem, 1 tartózkodás. Elfogadták. Kinevezését támogatta Berecz Mátyás, Császár Zoltán, Farkas Attila, Földvári Győző, Keresztes Zoltán, Komlósi Csaba, Minczér Gábor, Mirkóczki Ádám, Mirkóczki Zita, Sós Tamás. Tartózkodott Dr. Pápai Ákos.   

15:42 Név szerinti szavazás Blaskó Balázs kinevezéséről. 7 igen, 10 nem. Elutasították. Kinevezését támogatta Orosz Lászlóné Ibolya, Oroján Sándor, Kovács-Csatlós Tamás, Lombeczki Gábor, Bódi Zsolt, Juhász Ádám, Dr. Pápai Ákos.

Juhász Ádám kezdeményezte módosító indítványában a Szőcs Arturra vonatkozó szavazás törlését. Elutasították.

Szavazások következnek.

15:29 De van még felszólaló, Oroján Sándor (Fidesz-KDNP) összefoglalja a korábbi megszólalásai tartalmát.

15:28 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk): Név szerinti szavazást indítványoz, mivel 5 főnél többen kérték, így fog történni.

15:24 Mirkóczki Ádám polgármester (EVE) részletet olvas fel az egyik hozzá érkezett üzenetből, amellyel bizonyítottnak látja a színházbeli pressziót. Ha kívánja Lombeczki Gábor, megtekintheti.

15:21 Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): A polgármester arra hivatkozik, hogy megkeresték, akik szavaztak, döntöttek, aláírtak, azzal, hogy megtették, de sajnálják, nem akarták. Van erre bizonyíték?

15:16 Blaskó Balázs: Időben jeleztek az Önkormányzatnak, de áll a vizsgálat elé. Neki kellett mindent kivizsgálni, Kelemen Csaba pedig nem teljesítette jelentési kötelezettségét a színház felé.

15:11 Farkas Attila (EVE): Felhívja a figyelmet a társulati tagok koronavírusos megbetegedésével kapcsolatos kommunikációs anomáliára. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása és az igazgató önkormányzat számára nyújtott tájékoztatása nem fedte egymást. Akiknek karanténban kellett volna lenniük, valójában színpadon álltak, játszottak. A bírálóbizottság pedig éppen a járványkezelésre hivatkozott támogatói véleményében. 

15:02 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk): Rendezőt, színészt vagy igazgatót keresünk-e? A jelenlegi helyzetben - jeges út metaforát használ - Blaskó Balázs rendelkezik a megfelelő tapasztalattal.

15:59 Berecz Mátyás alpolgármester (EVE): Ő volt a szakmai bizottságban az Önkormányzat egyik delegáltja. A végső és legfajsúlyosabb érv Blaskó Balázs mellett igenis a járványhelyzet volt a minisztériumi delegáltak részéről. Igazgatót öt évre választanak, nem rövidebb távra.

14:51 Kovács-Csatlós Tamás (Fidesz-KDNP): Megvédi Blaskó Balázst a polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján  elhangzottakkal szemben.

14:44 Császár Zoltán (EVE): Felsorolja a szakmai bizottságtól kapott igenek, nemek és tartózkodások számát, majd a két pályázóra adott összegző véleményt (lásd ezeket a blog tegnap esti bejegyzésében - J.F.). 

14:42 Farkas Attila alpolgármester (EVE): A színházi szimpátia szavazás lefolyhatott volna a többi jelölttel kapcsolatban is, de egyetlen munkahelyen sem a dolgozók döntik el a vezető személyét.

14:40 Mirkóczki Zita (EVE): Köszöni, hogy Oroján Sándor ilyen nagy befolyást tulajdonít neki. Ő is csatlakozik ahhoz, hogy ha kell, számítanak a felajánlott segítségre. 

14:38 Mirkóczki Ádám (EVE): Visszautasítja a vádakat. Számít, ha szükséges lenne erre, az előbb felajánlott segítségére.

14:32 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): Ha olyan döntés születik, aminek hatására a kormány felmondja a megállapodást, ezt előzetesen csak bírálni tudom, de ha megtörténik, segíteni fogok, hogy  megoldás szülessen és a színház mégis pénzhez jusson és mindenki munkahelye megmaradjon. Az egész város beszéli, hogy politikai megállapodás "Mirkóczki Zitának ígérte" a színházat. Esetleg még barikádot, piros szalagos tüntetést is szerveznének?

14:23 Juhász Ádám (Fidesz-KDNP): Arról még nem esett szó, hogy a színház nonprofit kft-vé fog alakulni. Hogyan fogja kezelni a helyzetet Szőcs Artur, ha a kormányzati támogatást elvonják? Vegyék ki (ez a módosító javaslata) a szavazásból azt az indítványt, ami Szőcs Artur megválasztására vonatkozik.

14:21 Minczér Tamás alpolgármester (EVE): Közelebbről egyik pályázót sem ismeri, mindkettőnek látta előadását, mindkettő tetszett, valóban sajnálatos helyzetben van most a két pályázó.

14:14 Szőcs Artur: Gyermekkori emlékeit idézi a társadalmi egyenlőtlenségekről, a politikai függetlenséget az anyatejjel szívta magába. A színházcsinálás olyan, mint a szerelem. Azzal, hogy pályázik, esélyt kér a nézőtől, hadd mutassa meg tudását, ami pedig a pénzt illeti, bízik a fenntartó és a minisztérium megállapodásában.

14:10 Mirkóczki Ádám (EVE): Az egri képviselők szava, képviselői jogaiknak szabad gyakorlása hol van? Diktátumnak kell engedelmeskedniük? Három jelöltet támogattak a szakmai bizottság önkormányzati delegáltjai, (Kelemen Csabát, Nagy Andrást, Szőcs Arturt - J.F.), de nem engedték, hogy az Önkormányzat háromból választhasson.

14:03 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): A színház dolgozói Blaskó Balázsnak szavaztak bizalmat és tegnap petíciót is átadtak. A másik pályázót sem a közönség, sem a színház tagjai nem támogatják. Ha elesik a színház a szerződésben most biztosított pénztől, "ki fog-e rúgni" Szőcs Artur embereket a színházból?

13:59 Mirkóczki Zita (EVE): A szakmai bizottságban felajánlották, hogy engedjenek három jelöltet a közgyűlés elé, akikből választhatnak. A minisztériumi delegáltak nem voltak erre sem hajlandóak. A pandémiára hivatkozva pedig kórházigazgatót neveznek ki, nem színházigazgatót.

13:58 Mirkóczki Ádám (EVE): A szakmai bizottság minisztériumból delegált tagjai igenis eleve kötött mandátummal érkeztek.
 

13:50 Kovács-Csatlós Tamás (Fidesz-KDNP): Miért folyik ez a vita, ahelyett, hogy a szakmai bizottság javaslatát elfogadnák? A két pályázót hozták ezzel méltatlan helyzetbe, mindkettőnek köszöni, hogy pályáztak, mindkettőt alkalmasnak tartja.

13:49 Szőcs Artur: A profizmusban hiszek és olyan emberek bevonásában, akik segítik a pályázatokat.

13:45 Blaskó Balázs: A gazdasági év befejezése éppen a pályázati eredményekből lehetséges.

13:43 Sós Tamás (EVE): Hogyan tudnák pályázatokkal, más eszközökkel növelni a bevételeket?

13:42 A jegyző válasza szerint nem, mert amikor kiírták a pályázatot, még az volt a jegyző, akinek címezte.

13:40 Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Szőcs Artur tévesen címezve adta be a pályázatát. Jogilag ez nem aggályos-e?

13:38 Mirkóczki Zita (EVE): A Színház szakszervezete és közalkalmazotti tanácsa miért nem hívta meg valamennyi pályázót, hogy bemutatkozhassanak?

13:32 Mirkóczki Ádám (EVE): Engem Oroján Sándor egyetlen egyszer sem kérdezett a pályázat kapcsán, tehát ne állítsa, hogy én nem tájékoztatom. Politikai szerepvállalással illetni Szőcs Arturt méltatlan, ha van ilyen a két pályázó közül egyértelmű, hol lehetne keresni. Oroján Sándor már tudja, hogy elvonják a pénzt? Amint korábbi hozzászólásában elmondta, ez egyetlen közte és a minisztérium közötti levélben sem szerepel.

13:24 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): Komlósi Csabának válaszolva, ő csak érdeklődni szokott a minisztériumban, nem a leveleket kapja meg. Kénytelen, mert helyben nem tájékoztatják megfelelően. Szőcs Artur miért nem juttatta el a pályázatát a színház dolgozóinak is? Van benne egy lényeges passzus a finanszírozásról, mely számít a közös finanszírozásra, ami most meg fog szűnni. A színház pedig jelenlegi formájában fog megszűnni.  

13:23 Mirkóczki Ádám (EVE) szerint akkor például a vízilabda csapathoz sem kellene külföldi játékosokat igazolniuk.

13:20 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk) szerint bár nem nagy körben érdeklődőtt, a városban rossz hangulat alakult ki, amiért a polgármester nem bízik az egriekben és most adott esetben egy nem egri kerülhet egy egri helyébe.

13:18 Szőcs Artur: Miskolcon is vannak bérletesek más városokból is, Egerből is több száz. Szakmai kapcsolatai révén olyan művészeket is csábíthatna Egerbe, akik vonzanák a turizmust is.

13:16 Komlósi Csaba (EVE) kérdezi, Oroján Sándor honnan ismeri azoknak a leveleknek a tartalmát, melyeknek ő nem volt címzettje? Szőcs Arturtól kérdezi a turizmussal is összefüggésben milyen lehetőségét látja a színház bevételei növelésének?

13:15 Szőcs Artur: A válasza az első kérdésre igen, a másodikra nem.

13:14 Juhász Ádám (Fidesz-KDNP): A három éves vezetői gyakorlatát a Miskolcon betöltött Művészeti Tanács-tagsága igazolja? Tagja marad-e annak, ha megválasztják.

12:13 Mirkóczki Zita (EVE) magára vállalja, ha nem minden pályázatot ismerhetett meg a nagyobb nyilvánosság.

13:10 Szőcs Artur: Először pályázott életében, nem tudta, mi a protokoll, elnézést kér. Ő aláírta a papírt, hogy pályázata nyilvános és a Színház című folyóiratnak is leadta közlésre. Még valami, Blaskó Balázsra reagálva, az egyetemi filmszakosok a filmek készítéséhez az egyetemtől kapják a pénzt! 

13:07 Mirkóczki Ádám (EVE): Szőcs Artur bemutatkozott az illetékes bizottságban, Oroján Sándor nem volt ott. És hogy ki egri, ki nem, örül annak, hogy Eger vonzó város és a pályázó vállalja, hogy megválasztása esetén ide is költözik.

13:06 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): Szőcs Artur miért nem kereste meg, mutatkozott be és pályázata miért nem volt nyilvános?

13:03 Mirkóczki Ádám (EVE): Sem az EMMI-től, sem a Fekete Péter államtitkártól kapott levél nem tartalmazza a szerződés felmondását, csupán azt, hogy ők szeretnék, ha a szakmai bizottság javaslatát fogadnák el.

13:00 Blaskó Balázs: Igazgatóságának kezdetén az akkori közgyűlés megvonta a pénzügyi lehetőségeket, ez akadályozta. Szőcs Artur terveit pedig a jelenlegi pénzügyi helyzet megvalósíthatatlanná teszi, annak ellenére, hogy azok nagyszerű álmok.

12:58 Szőcs Artur: Egyeztetési nehézségeket el kell kerülni. A Színművészeti filmszakos hallgatói pedig segítenék a színház és a produkciók helyi és országos megismertetését, marketingjét.

12:55 Mirkóczki Zita (EVE): Szőcs Arturtól kérezi, a pályázata szerint vendégművészeket csak nagyon indokolt esetben szeretne hívni. Blaskó Balázstól pedig, ha pályázata szerint színművészeti hallgatókat akar a jövőben gyakorlatra meghívni, ezt miért nem tudta eddig megtenni.

12:53 Földvári Győző (EVE): A megállapodás szerint a feleknek tárgyalni kell, eredménytelensége esetén bírósághoz lehet fordulni.

12:46 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): Az aláírt szerződés betartása mindenkinek kötelessége. Az ellenkező eset következménye az lesz, hogy az ebben az évben már megkapott támogatási összeget vissza kell fizetni és a további évi 300 milliós támogatásról lemond a város.

12:45 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk): Tudja-e adott esetben a város maga finanszírozni a színházat?

12:45 Farkas Attila (EVE): Ha mindenképp a minisztérium döntését kell elfogadni, akkor mi értelme van most itt ülni és vitázni?

12:42 Földvári Győző (EVE): A frakció tárgyalt a döntésről, ez ki fog derülni a szavazásnál. A kormányrendeletek nem tartalmaznak vétójogot az Önkormányzat döntésével szemben, azt csak indokolni kell.

12:39 Mirkóczki Ádám (EVE): a Művészeti Törvény magasabb rendű jogszabály és az lehetőséget ad a szerződéstől való eltérésre. Igen, még tegnap is egyeztetett az EMMI-vel, a minisztérium felbonthatja a szerződést, ha nem Blaskó Balázst nevezik ki, de ez csak azzal jár, hogy újra kell kezdeni a tárgyalásokat az önkormányzat és a minisztérium között.

12:37 Juhász Ádám (Fidesz-KDNP) kérdi, az Egységben a Városért frakcióban egység van-e Szőcs Artur jelölésében, valamint a polgármester egyeztetett-e az EMMI-vel.

12:34 A jegyző válaszában ismerteti az idevonatkozó rendeleteket, a döntésnek vannak bizonyos feltételei, de nincs akadálya (noha a minisztérium adott esetben értelmezheti szerződésszegésként is).

12:33 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP) a jegyzőt kérdezi, a közgyűlés jogszerűen dönthet-e a kormány és az önkormányzat közti szerződéstől eltérően.

12:25 Szőcs Arturé a szó. Mivel őt kevésbé ismerik, a tanulmányairól, a pályáján idáig vezető útról beszél részletesen. Műfajilag sokszínű színházat szeretne, amely a város központi kulturális intézményévé válhat.  Olyan színházat, amelyre büszke lehet a város, s együtt lélegzik az országos szakmával is.  

12:17 Blaskó Balázsé a szó. Nem kíván kortesbeszédet mondani, a színházban eltöltött 34 éve beszéljen helyette. 2011 óta, amióta igazgató, a megbecsülése a közönség körében csak folytatódott. A nézőszámot kimagaslóan tudta növelni. Pályázatában, amelyet a szakmai bizottság a legjobbnak ítélt, felsorolta az eredményeket és részletesen ismertette a jövőre vonatkozó elképzeléseit. Természetesen a jelen gazdasági és pandémiás helyzetben reálisan megvalósítható célokat tűzött ki. A szakmai bizottság a közös fenntartói, a polgármester által is aláírt dokumentumok alapján javasolta kinevezését.

12:14 Következik a Gárdonyi Géza Színház igazgatójának megválasztása. Az előterjesztő Mirkóczki Ádám polgármester (EVE) szóbeli kiegészítést nem tesz az előterjesztéshez. (Az előzményeket lásd a blog tegnap esti bejegyzésében! J.F.) Meghívott vendég Blaskó Balázs jelenlegi direktor, pályázó és Szőcs Artur pályázó.

11:46 A vizsgálóbizottság felállítását megszavazták.

11:35 Mirkóczki Ádám polgármester (EVE): Ha egy személy folytat vizsgálatot, a másik oldal meg fogja kérdőjelezni. A bizottság felállítását éppen az indokolja, hogy nem kaptak információt. A hírekből kellett értesülni a színház járványhelyzetéről. A színház igazgatója nem tájékoztatta az önkormányzatot, holott ez kötelessége lett volna. A bábszínházat egyetlen pozitív eset után az igazgatója saját intézkedéssel bezárta. A színházból színészektől, dolgozóktól kapott levelek ellentmondanak a színház által kommunikáltaknak. A helyzet igenis súlyos.

11:34 A jegyző válasza: A fenntartói jogokat a Közgyűlés gyakorolja, vizsgálat lefolytatása is annak áll módjában. A beadás módja és ideje megfelelt az alapokmánynak. Információkat természetesen kérhetnek a képviselők egyénileg is.

11:33 Juhász Ádám (Fidesz-KDNP): A sürgősségi inditvány beadásának ideje és módja megfelelt-e a közgyűlés alapokmányának.

11:32 Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP): Van-e a képviselőknek joga egyénileg elmenni a színházba és információkat kérni?

11:30 Dr. Pápai Ákos (Mi hazánk): Milyen információik vannak, amelyeket nem osztottak meg a képviselőkkel? 

11:28 Minczér Gábor alpolgármester (EVE): Eléggé súlyos eset, hogy egy ember meghalt. Kell a bizottság!

11:26 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): Ehhez nem kell bizottságot felállítani, a lehetőség anélkül is fennáll, megvannak a jogosítványok, ez politikai színjáték. 

11:24 Mirkóczki Zita (EVE): A színháznak kötelessége lett volna tájékoztatni az Önkormányzatot, függetlenül attól, ki az igazgató. Meg kell nyugtatni az ott dolgozókat és a nézőket, hogy aki bemegy a színházba, az biztonságban van.   

11:21 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk): A bizottság, ha feláll, akkor vizsgálja a polgámester felelősségét is!

11:15 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP) vitatja, hogy nincs összefüggés. Ha valóban kérdések merültek fel, miért bizottságot akarnak felállítani, miért nem fordulnak inkább információkkal rendelkező kormányhivatalokhoz? Nincs komoly indoklása az előterjesztésnek.

11:12 Mirkóczki Ádám (EVE): Ellentmondásos információik vannak, a két frakciót bevonva áll fel a bizottság és megvizsgálja az elmúlt idők történéseit, majd tájékoztatja az egri nyilvánosságot, nem mendemondákra támaszkodva. Az előterjesztés nincs összefüggésben a következő napirenddel.  

11:11 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk): Az indítvány miért éppen az igazgatói pályázatról szóló döntés előtt születik?

11:09 Juhász Ádám (Fidesz-KDNP) kérdezi, milyen dokumentumokat akar áttekinteni a bizottság.

11:06 Mirkóczki Ádám polgármester (Egységben a Városért Egyesület) sürgősségi indítványt terjeszt elő a színházban kialakult járványhelyzetet vizsgáló bizottságra.
 

09:42 Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP) bejelenti, hogy a következő ülésre előterjesztést fognak benyújtani Kelemen Csaba posztumusz díszpolgári címére.

09:16 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP) javasolta, hogy vegyék le a napirendről a színház igazgatójának kinevezését. Az indítványt nem fogadták el.
 

09:11 A Közgyűlés egy perces néma felállással adózott Kelemen Csaba színművész emlékének. A város saját halottjának tekinti.

Az egyidejű tudósítás az egri városi televízió élő közvetítését követve készül.